Laudatio principis

Hunyadi Mátyás könyvtárából, a Bibliotheca Corvinából nyolc kódex a híres bibliofil, az ifjabbik August, Braunschweig–Lüneburg–Wolfenbüttel hercege birtokába jutott a 17. század elején. A díszkéziratokat új otthonukban is megkülönböztetett tisztelet övezte, s ugyanúgy az udvari reprezentáció részévé váltak, mint valaha Budán. Szerepüket jelzik primér forrásaink, két egykorú könyvtárleírás a herceg környezetéből, Johann Schwartzkopfé és Hermann Conringé, akik a corvinákat a roppant gazdag gyűjtemény legrangosabb értékeiként tárgyalják. Kontextualizálás, a barokk hercegi udvar reprezentációjának feltárása, a két könyvtárleírás beható elemzése segít megérteni és kijelölni a corvinák pontos helyét, szerepét Wolfenbüt-telben. Retorika, eszmetörténet, politikaelméleti irodalom a vizsgálódás legfőbb eszközei, melynek során részletesen szó esik a Corvináról szóló 15. és 16. századi művekről is, köztük Naldo Naldi eposzáról. A nyolc hiteles corvina beható elemzése révén pedig feltárulnak a Corvina könyvtár általános kérdései. A könyv szándéka szerint túlmutat a wolfenbütteli esettanulmányon, a kora újkori corvinarecepció, valamint általában a Corvina könyvtárról szóló források érvényes megközelítéséhez kíván lehetséges modellként szolgálni.