Informális gyakorlatok

A könyv a hétköznapi informális gazdasági és politikai cselekvések (munkahelyi lopás, károkozás, hanyagság, munkalassítás, feketemunka, csencselés, csempészet; szimbolikus térfoglalás és identitásépítés, emlékművesítési gyakorlatok stb.) empirikus vizsgálatával foglalkozik Kárpátalja határvidéki, magyarok által lakott régiójában.

A szerző az „informalitás” fogalmával meghatározott összetett jelenséghalmazt két különböző ideológiai-politikai kontextusban – az 1945 utáni szovjet politikai diktatúra és az 1991 utáni posztszocialista ukrán nemzetállam viszonyai között – mutatja be és értelmezi. Az összehasonlító-történeti módszert alkalmazó vizsgálat gazdag empirikus anyagon keresztül ábrázolja az adott régió lakosainak – s ezen keresztül a kelet-közép-európai vidéki, falusi társadalmak – mindennapi életviszonyait, megélhetési stratégiáit, illetve az azokat meghatározó, változékony politikai, gazdasági, társadalmi keretfeltételeket.

Hogyan alkalmazkodtak a határ menti kisebbségi magyar közösségek a 20. század második felétől a különböző ideológiai/politikai/gazdasági rezsimekhez? Milyen rutinszerű, hétköznapi cselekvések segítségével vonták ki magukat a mindennapi élet bizonyos területein az (állami) ellenőrzés alól? Vagy éppen ellenkezőleg: melyek voltak azok a hétköznapi morális, gazdasági, politikai magatartások, amelyekkel az egyszerű állampolgárok produktívan hozzájárultak a szovjet politikai diktatúra, illetve a posztszovjet demokratikus nemzetállam megszilárdulásához, formális intézményeinek kiépüléséhez? A két korszakban az állam milyen fegyelmező eljárásokkal (büntetési és jutalmazási technikákkal) reflektált a helyi társadalom hétköznapi gazdasági, társadalmi és egyéb adaptációs kísérleteire? Milyen érték- és érdekkonfliktusok alakultak ki a szocializmus és a posztszocializmus éveiben az állam (illetve annak képviselői), valamint a hétköznapi emberek között?

A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ, vagyis végső soron az állam és az állampolgárok közötti hatalmi viszonyok, mikroléptékű kölcsönhatások antropológiai elemzésével foglalkozik.