Leírás és Paraméterek
A 19. század a nemzeti tájak megteremtésének időszaka. A magyar fejlődés sajátossága, hogy az ekkoriban kialakult táji tagozódást az 1920-as határváltozás alapjaiban írta felül. A trianoni Magyarországon a háború utáni években különös törekvést figyelhetünk meg az elveszett hangulatok, táji jelentések pótlására. A magas-tátrai üdülőhelyek leköltözése a Mátra vidékére, a Tengermellék és a Balaton párhuzamos képei, az elcsatolt középkori műemlékek pótlására kiásott esztergomi palota, a kényszer szülte vármegyeszékhelyek, az erdélyies református templomok divatja – csupán néhány példa arra, miként élt tovább elvesztett területek szellemi és kulturális öröksége az új határokon belül. Kötetünkben építészek, tájépítészek, művészettörténészek, történészek és irodalmárok mutatják be a tájak, városok és épületek szintjén megformált genius loci tartalmakat, majd azok változásait Trianon után. Olvashatunk többek között a századfordulós építészeti stílusok társadalmi üzenetéről, a templomok emlékezetéről, a puszta sajátos világáról és természetesen az elcsatolt területek direkt megidézésének kiemelt példáiról is. Könyvünk egyben folytatása a 2019-ben megjelent A genius loci. Irodalom és építészet című munkánknak.
Műfaj | kultúrtörténet |
ISBN | 978-615-6388-63-6 |
ISSN | 2560-0265 |
Alcím | Genius loci az 1910 előtti és utáni magyar építészetben és irodalmonban |
Sorozat | TÉRformák – TÁRsadalomformák 12. |
Szerkesztő | Kardeván Lapis Gergely – Tamáska Máté |
Kiadó | Martin Opitz Kiadó |
Kiadás éve | 2024 |
Kötés típusa | Puhatáblás / Kartonált |
Oldalszám | 288 |
Nyelv | magyar |
Méret | A4 205 x 287 |
Tömeg | 733 g |