Bethlen Kata asszonyköre könyvtárainak rekonstrukciója

Az emberiséggel egyidejű a tudásszomj, ez alól nem kivételek a nők sem, bármelyik korszakot vizsgáljuk is, ha nem is mindenkinek adatott meg ennek oltása. Az írás megjelenésével együtt pedig megjelent az olvasás is, bár nem mindeki volt e kettőnek egyidejűleg a birtokában.

Jelen kötet célkitűzése, hogy néhány 18. századi erdélyi asszonykönyvtárat ismertessen, bemutatva azok létrejöttét, összetételét, utóéletét, tulajdonosaik életkörülményeit, olvasási szokásait, valamint ennek kapcsán áttekintse a nők társadalmi helyzetét, művelődéshez való viszonyát. Igyekeztem a lehető legmélyebben feltérképezni a gyűjtő asszonyok olvasói portréját, szem előtt tartva mentalitásuk fejlődését, a műveltségükre jellemző megkülönböztető jegyek meghatározását. Megállapítottam környezetük alakításának mértékét: mind rájuk gyakorolt, mind pedig az általuk a saját környezetükre gyakorolt hatását. Következtetéseket vontam le életformájuk, műveltségük és ízlésük feltárásával ezeknek könyvállományuk összetételére gyakorolt hatásáról. Mindezek közben az egyes asszonyok személyiségére jellemző különbözőségeket is felszínre hoztuk a csekély számú adat segítségével.

Elsőként Bethlen Kata könyvtárának rekonstruálása volt az elérendő cél, mivel ilyen állományrekonstrukció eleddig még nem készült. Ezt követte a Bethlen Kata köré „szerveződött” asszonycsoport könyvtárainak feltérképezése, illetve olvasási szokásaik, kapcsolatuk feltárása a fellelhető adatok tükrében. E csoport tagjai voltak: Bethlen Imréné Gyulai Klára, Teleki Lászlóné Ráday Eszter, Korda Zsigmondné Nemes Júlia. Ahhoz, hogy ne csak hipotéziseket állítsunk fel a tékák összetételéről, Bethlen Kata és Bod Péter hatásáról a főúri hölgyekre, akik az asszonykört alkották, s hogy valóban kitűnjék, miféle típusú gyűjteményekkel, műveltséggel állunk szemben, összehasonlításokat kellett elvégeznünk.