Zsigmondkori oklevéltár IX. (1422)

Ez a jegyzék betűrendben tájékoztat arról, hogy a kötet mely levéltárak mely fondjaiból, állagjaiból közöl kivonatokat és regesztákat. Ezek döntő része eredetiben vagy fényképen állt rendelkezésre, töredék részét csak a szakirodalom közli, de az utóbbiak jelenlegi őrzőhelye ismert. Nem tájékoztat azonban azokról a levéltári egységekről, amelyeknek egyes darabjait az oklevéltár a nemzetközi szakirodalom alapján feldolgozta ugyan, de azok mai helyzetének közelebbi meghatározása nem volt lehetséges annak ellenére sem, hogy a regeszták közlik a forrásuk által megjelölt adatokat. (Ezekben az esetekben a szakirodalom által közölt adatokat a regeszták hivatkozás után zárójelben közlik.)
A múlt században a levéltári anyag mozgása és pusztulása, a meglévő anyag újrarendezése igen jelentős volt. Levéltári intézmények szűntek meg és alakultak át. Levéltártestek hullottak szét, kerültek egyik helyről a másikra. Ennek következtében a szakirodalom által ismert és idézett levéltárak és kisebb levéltári egységek nemegyszer új néven, új jelzettel jelennek meg. A régi és az új nevek meg a levéltári egységek közötti eligazodást azzal kívánta a jegyzék elősegíteni, hogy minden egykor önálló levéltár vagy nagyobb levéltári egység nevét közli, zárójelben jelölve, hogy ma hol és milyen levéltári részlegben található.
A jegyzék közli a levéltárak, nagyobb levéltári egységek rövid címét, majd zárójelben adja ezek mai őrzőhelyét (városát), és több esetben azt is, hogy ezek az őrző intézményen belül mely nagyobb levéltári egységben találhatók.
Az őrző intézmények az általuk hivatalosan használt nemzeti nyelvű megnevezéssel és annak rövidítésével, a levéltári egységek viszont a magyar szakirodalomban használt módon szerepelnek. A latin és német elnevezéseket változatlanul megtartottuk.
A kéziratot 2002-ben zártuk le. Az őrző intézmények nevében ezután történt változásokat nem tudtuk keresztülvezetni.
A rövidítések feloldását a Könyvészeti források és rövidítések jegyzéke tartalmazza.