Zempléni harangok

Nógrád, Szatmár és Bereg után a Bodrog mentének egykori és jelenlegi harangjairól adunk tájékoztatást, azzal, hogy ez a vidék is értékes adatokat szolgáltat a magyarországi harangöntés történetének megismeréséhez.
Tanulmányunknak a Zempléni harangok címet adtuk, habár abban nemcsak a két világháború közötti Zemplén helységeinek harangállományát ismertetjük. Ide soroltuk a Taktaköznek hat, valamint a Bodrogköznek az alsó sarkában fekvő három községét is, amelyek a második világháborúig Szabolcs megyébe voltak – akkori kifejezéssel élve – bekebelezve. Ezek a községek már korábban is, sőt évszázadok óta ide gravitáltak, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a Református Egyház közigazgatását illetően sohasem a Tiszántúli, hanem a Tiszáninneni Egyházkerülethez tartoztak. Úgyszintén a korábban borsodi, eredetileg két községet – Külsőt és Belsőt – alkotó Bőcsöt, amely szervesen illeszkedik a Hernád bal parti községek sorába. De ide soroltuk a Hegyköz községeit is, amelyek korábban Abaúj részét képezték. Ennek a – amint az a nevéből is kitűnik – hegyekkel körülzárt medencének a Ronyva és a Bodrog, nem pedig a Hernád felé van kijárata, így közlekedésileg, gazdaságilag, különösen amióta a trianoni határ elválasztotta Kassától, ugyancsak az egykori Zemplén felé húznak.