Leírás és Paraméterek
A rendi kor földművelője, aki csekély kivétellel valaki joghatósága alatt élt, s akinek személyére az állam szinte kizárólag adófizetőként és katonaként tekintett, a polgári korban mind fontosabb szereplőjévé vált a nemzeti jövőről zajló diskurzusnak. Az egyházak a baloldali eszmék terjedésének megakadályozását várták el a hitét megtartó paraszti társadalomtól, míg az állam a nemzetiségek szeparatista törekvéseinek eliminálását a gazdaságát modernizáló magyar paraszttól. Trianont követően előbbiek új, vágyvezérelt szereppel bővültek: a parasztság mint a magyar nemzet eredeti karakterét megtartó népesszencia került a politikai diskurzus fősodrába. Jóllehet rengeteg valódi társadalmi emancipációt és tényleges gazdasági boldogulást szorgalmazó, őszinte törekvéssel is találkozhatunk, de ezen korszakok paternalizmusa, látszatemancipációja összességében nem tette lehetővé a strukturális áttörést, a parasztság polgárosodását. Ez a kommunista diktatúra időszakában is elmaradt. A munkás-paraszt osztályszövetség a valóságban konzerválta az agrárnépesség és a vidéki térségek másodrendűségét, valamint felerősítette az állam paternalizmusát. A kollektivizálás azután nemcsak a paraszti lét gazdasági és kulturális kereteit számolta fel, de magát a parasztságot is.
Megjelenés dátuma | 2024. november 28. |
ISBN | 978-963-416-467-8 |
Alcím | Területi elitek a földről, parasztról, faluról |
Sorozat | A vidék Vonzásában 8 (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések) |
Szerkesztő | Horváth Gergely Krisztián |
Kiadó | HUN-REN BTK Történettudományi Intézet |
Kiadás éve | 2024 |
Kötés típusa | Keménytáblás |
Oldalszám | 309 |
Nyelv | magyar |
Méret | B5 165 x 235 |
Tömeg | 600 g |