„Vadházasság” Pesten – válás Budán

Hogyan csalhatta feleségét éveken át Vörös Richárd vízivárosi orvos az 1880-as években? Miért nem lepleződött le, miközben környezetében sokan tudtak törvénytelen kapcsolatáról? Amikor pedig egy véletlen folytán minden kitudódott, hogyan tudott elválni Budán, katolikus nejétől? Bármily hihetetlen, a doktor nem pusztán szeretőt tartott, hanem a pesti oldalon új családot alapított egy vagyonos bécsi polgárnővel, négy természetes gyerekkel – az elvált nő saját fián és leányán kívül. A kapcsolat tragikusan végződött: a válást követő házasságkötés után az asszony elhunyt, és a hat gyerek nevelésének gondja párja nyakába szakadt. A budai orvos új feleséget volt kénytelen házhoz hozni, aki viszont, miután két újabb gyereket szült, „gonosz mostohaként” kitúrta az elhunyt feleség gyerekeit örökségükből. Miért engedte ezt az idősödő orvos azok után, amin szerelmével együtt egykor keresztülment? Milyen következményekkel járt a szakítás a gyerekek pályafutására, családi életére? Az izgalmas egyéni sorsok mellett, a könyvben olyan általánosabb kérdések is felmerülnek, mint fővárosi nagycsaládok, a középosztályi életszínvonal fenntartásának századfordulós nehézségei, a korabeli infláció, valamint a családi titkok generációkon át húzódó hatása.

Nagy Sándor (Sárospatak, 1973) a Debreceni Egyetemen történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen levéltáros diplomát kapott, majd 2012-ben szerzett doktori fokozatot az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Programja keretében. 1998-tól dolgozik – rövid megszakítással – Budapest Főváros Levéltárában, 2001-től levéltárosként, 2019-től a budapesti jogszolgáltatási szervek iratanyagát őrző főosztály helyettes vezetőjeként. Kutatási területe tágabban a főváros 19–20. századi társadalomtörténete, illetve – munkaköréhez, a levéltári jogszolgáltatási iratokhoz kapcsolódóan – a magyarországi polgári kori jogszolgáltatási szervezet története. Doktori disszertációjának témája a budapesti válások dualizmus kori története volt, amely 2018-ban átdolgozva, könyv alakban „Engesztelhetetlen gyűlölet”. Válás Budapesten (1850–1914) címmel látott napvilágot. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Családtörténeti Kutatócsoportjának tagjaként érdeklődésének homlokterében a házassági konfliktusok, válások következtében formálódó 19. századi budapesti mozaikcsaládok működése; a válás utáni élet, a szülők, mostohaszülők, illetve a gyerekek, mostohagyerekek közötti viszony alakulása állt. Így jutott el a budai orvos pesti „vadházasságának” történetéig, amely másfél évtizedes levéltári kutatások tapasztalatait és családtörténeti nyomozás eredményeit sűríti magába.