Újrahasznosítás a paraszti kultúrában és napjaink társadalmában

Természeti környezetünk az ember munkálkodása révén oly erősen megváltozott, hogy ma már számos tudomány az ember és környezete egyensúlyának megbomlásáról beszél, illetve ezen egyensúly helyrehozataláról elmélkedik. Minden népcsoport, kultúra sajátossága, hogyan bánik környezetével, miként használja, alakítja át azt és annak számára fontos javait, illetve pótolja (mivel pótolja, vagy egyáltalán pótolja-e) azokat. Ilyen értelemben véve a primitív társadalmak (benne a parasztsággal) és a mai modern kori társadalom nélküli társadalmak között hatalmas ellentét rajzolódik ki. Elődeink jól tudták, hogy a természetet nem leigázni kell, mert az nem is hagyja magát, hanem vele együtt élni harmóniában, mindennek a hasznára és törvénye szerint.