Trianon felé

A magyar olvasónak aligha kell bizonygatni, mennyire fontos, hogy minél közelebbről és minél pontosabban megismerjük az évszázadunk európai konfliktusainak jó részét megalapozó 1919-es „békecsinálás” valódi folyamatát. A Párizs környéki békékről, amelyek jelentős mértékben átszabták Európa térképét, az évtizedek során hatalmas történeti irodalom keletkezett, de sok legenda is forgalomban maradt, s ezek mindmáig akadályai a tisztább, illúzióktól mentes nemzeti és történelmi tudat kialakulásának. A kérdés külföldi történeti és memoárirodalmából sajnálatos módon még a legfontosabb munkák sincsenek magyarra fordítva. Sem Georges Clemenceau Visszatekintése, sem a brit békedelegáció titkárának, Harold Nicolsonnak Peacemaking 1919 címmel, 1933-ban megjelent nevezetes emlékirata, sem az amerikai Arno Mayer alapos feldolgozása, sem a magyar származású Peter Pastor Hungary between Wilson and Lenin című, 1976-ban kiadott kitűnő könyve. Szerencsére az utóbbi évtizedek hazai szakirodalma sok új kutatási eredménye részben már pótolhatta az igényes magyar olvasónak azt a hiányérzetét, hogy a nemzet sorsát oly tragikusan meghatározó egykori eseményekről a döntésekben részt vevők oldaláról is képet kapjon.