Történeti ökológia/Környezettörténet – Kutatási szempontok régészhallgatók és minden érdeklődő számára

Kutatási szempontok régészhallgatók és minden érdeklődő számára

Globális klímaváltozás? Felmelegedés? Jégkorszak? Karbonsemlegesség? – megannyi nap mint nap, lassan unalomig ismételt szakszó. Mit szól ehhez egy történész? Tud hozzátenni valamit ezekhez egy régész?
Sokan úgy gondolják, hogy nem. Pedig ez nem igaz... Az elmúlt évtizedek során a régészek egyre tudatosabban kezdtek figyelni az általuk megtalált egykori települések környezetének megismerésére, annak a világnak a leírására, ahol az egykorvolt emberek éltek – és ezek különbségeire, változásaira.
Hogy mindez nem csupán néhány bogaras tudós öncélú kutatása, arról a címlapon szereplő húsvét-szigeti kőszobor beszélhetne. Feltéve, ha szóra tudjuk bírni... A kötet szerzőjének sikerült, és az a „nem mese”, amelyet leírt, megszívlelendő tanulságokat tartalmaz számunkra is, akik a 21. század elején a Kárpát-medence közepén élünk.
Más „szobrok”, azaz régészek által feltárt tárgyak, maradványok, rétegek, jelenségek szintén mesélnek nekünk, persze csak akkor, ha van fülünk ennek a meghallására. A kötet ezeket a „meséket” szedte csokorba, növényekről, erdőkről, állatokról, vizekről, földrengésekről, vulkánkitörésekről... Mindezek mellett kísérletet tesz arra is, hogy megtanítsa az olvasót „hallani” és „látni”, azaz felismerni és megérteni környezetünk jelzéseit.