Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1945. november 15.–1946. ferbruár 4.

Az 1945. novemberi nemzetgyűlési választások során megnyilvánuló többségi akarat Magyarországnak a megszálló Szovjetunióval szembeni kiszolgáltatott helyzetén semmit sem változtatott. Ezt a Tildy-kormány létrejöttének körülményei, illetve két és fél hónapos működésének eseményei félreérthetetlenül megmutatták. Ez az idó'szak látszólag sem politikatörténeti, sem kormányzattörténeti szempontból nem képez önálló egységet, nem mutat karakteres jegyeket. A tények alaposabb vizsgálata azonban azt bizonyítja, hogy ebben a néhány hétben a nemzet jövőjét meghatározó alapvető kérdések élesen vetődtek fel, és a kormánynak jó néhány esetben sorsdöntő elhatározásra kellett jutnia. Több hónapos vajúdás után ebben az időszakban született meg a végleges döntés a német lakosság jelentős részének kitelepítéséről. Tárgyalások kezdődtek Csehszlovákiával a lakosságcsere-egyezmény megkötéséről és a felvidéki magyarság helyzetének normalizálásáról. Megtörtént a sokat vitatott szovjet-magyar gazdasági egyezmény ratifikálása és megkezdődött a német javak átadása a Szovjetunió részére. Jelentős döntés volt, hogy a kormányzati időszak végén törvényt alkottak a köztársasági államforma bevezetéséről, a királyság intézményének megszüntetéséről. A baloldali pártok - elsősorban a Kommunista Párt - a Szovjetunió irányításával és hathatós támogatásával határozott lépéseket tettek a választási eredmények saját igényeik szerinti korrigálása, újabb államigazgatási pozíciók megszerzése érdekében.
Ezekben a hónapokban a társadalom életkörülményei tovább romlottak, súlyos zavarok és nehézségek voltak a lakosság élelmiszerrel és alapvető közszükségleti cikkekkel való ellátásában. Az ország nem volt képes eleget tenni nemzetközi kötelezettségeinek, ami az újjáépítés megfelelő ütemű folytatását is veszélyeztette. A Tildy-kormánynak, majd Nagy Ferenc 1946 februárjában hivatalba lépő kormányának arról is dönteni kellett tehát, hogy a 

gazdaság talpra állításához és az életkörülmények normalizálásához külföldi segítséget vegyen-e igénybe, vagy az ország saját erejére és a lakosság áldozatvállalására támaszkodva kísérelje meg - nemzetközi kötelezettségei teljesítése mellett- az újjáépítés folytatását és a gazdaság stabilizálását egy meglehetősen alacsony szinten.
A helyzetet jellemezve az Ideiglenes Nemzeti Kormány időszakában keletkezett minisztertanácsi jegyzőkönyveket közreadó kötet bevezetője a következő mondatokkal zárult: „Az 1945. november 4-i választások már megmutatták, hogy a nemzet átérezte a kialakult helyzet fonákságát, és többségében valami más úton kívánt járni, mint amelyen a szovjet politika Miklós Béla kormányát és az országot elindította. Ennek a más útnak a lehetetlenné válásáról a következőkben megbizonyosodva sodródott a magyar társadalom új és még mélyebb válságok felé." A Tildy-kormány tevékenységének alaposabb kutatása alátámasztja ezt a megállapítást....