Tanulmányok Budapest múltjából XXXII.

II. József 1783. február 25-i udvari dekrétumával feloszlatta a trinitárius rend osztrák tartományának minden létesítményét. Miután 1784 februárjában e rendeletet a kiscelli trinitáriusoknál is foganatosították, a kolostorépület és a templom hasznosítására ez év során többféle elképzelés született, végül azonban az uralkodó hadi használatra jelölte ki a volt kolostort. A császár 1784. augusztus 21-i rescriptumában felszólította a Magyar Királyi Udvari Kamarát és a Helytartótanácsot, hogy „az épület lebontásának elkerülése érdekében" közösen vizsgálják meg, alkalmas-e arra, hogy a Vallásalaptól gabona tárolására ideiglenesen bérbe vegyék, s ha igen, milyen összegű lenne a bérleti díj. A Helytartótanácson belül az egyházi javak gazdálkodási osztálya foglalkozott az üggyel. A Helytartótanács szeptember 21-én Szily Józsefet, Pest vármegye alispánját, a Kamara pedig Zichy Ferenc grófot delegálta abba a közös bizottságba, amely helyszíni szemlét követően, október 23-án tett jelentést. A jelentéstevő Szily szerint gabona tárolására a melléképületekben lévő istállók és kocsiszínek fölötti helyiségek, a főépületben pedig az alsó szinten az egykori könyvtár és a refektórium volt elsősorban alkalmas. Utóbbiakban összesen 1500 pozsonyi mérő gabona lett volna elhelyezhető. Mivel a bizottság 10 mérő (620,8 liter) gabonát számolt egy négyszögöl területre, a két helyiség együttes nagysága 150 négyszögöl (quadrat orgya) volt. A felső szinten az egykori oratórium helyiségét találták raktározási célra megfelelőnek. Ennek területe a bizottság felmérése szerint ugyancsak 150 négyszögöl.