Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Tanulmányok Budapest múltjából XXXI.

Ár:
1.400 Ft
Cikkszám: 0238-5597-5
Elérhetőség: NEM RENDELHETŐ – Jegyezze elő!

Leírás és Paraméterek

„A Szent György tér a középkorban." Alábbi írásunknak ezt az egyszerű címet adhatnánk, ha ezzel máris félre nem vezetnénk gyanútlan olvasónkat. Hiszen Szent György tér, vagy kissé régiesebben Szent György piac létezett a török kor előtti Budán is, csak éppen nem azon a helyen, ahol térképeink ma jelzik. A Boldogasszonyplébániatemplom és a városkapuk közötti főteret, a heti piac helyszínét, vagyis a mai Dísz teret és Tárnok utcát nevezték így a középkori lakosok. A névadó a tér közepén (kb. a mai Honvéd-emlékmű táján) a házak, üzletek, elárusító bódék fölé magasodó hajdani Szent György-kápolna volt, Nagy Lajos király alapítása. Ez az átlagos budai utcáknál valóban jóval szélesebb térség az egész középkor folyamán viselte a Szent György tér nevet, de hívták egyszerűen budai piacnak, vagy a város piacának és Széles utcának is. A piactér a török korban és még utána is megőrizte jellegét, mégis sok más budai utcához, templomhoz, házhoz hasonlóan elveszítette nevét, mivel a háborúk, ostromok okozta erőszakos lakosságcserék kitörölték az élő emlékezetből és hagyományból elnevezését. Csupán régi iratokból, oklevelekből tudhatták meg a XVIII. században, a töröktől visszafoglalt városban élő új lakosok, hogy egykor egy Szent Györgynek szentelt kápolna mellett tér terült el, amelyet Szent György térnek hívtak. Ekkorra azonban már lebontották a török kori Orta (Középső) dzsámivá átalakított Szent György-kápolnát, amelynek mind neve, mind helye is lassan feledésbe merült. A Buda középkori egyházi emlékeit elsőként számbavenni próbáló ágostonrendi szerzetes, Schier Xistus már tévesen határozta meg a kápolna helyét a királyi palota szomszédságában, és tévedése máig ható zavart okozott a budai utcanevekben. A királyi palota előtt a XVIII. század végére lassanként kiformálódó teret Schier nyomán, a régi nevet hibásan felújítva Szent György térnek kezdték el nevezni. Ezt vette át és népszerűsítette a XIX. század helyrajzi irodalma, míg végül Némethy Lajos a század végén tisztázta a kérdést a történész szakma számára.

Műfaj művészettörténet
ISBN 0238-5597-5
Sorozat Tanulmányok Budapest Múltjából
Szerkesztő Holló Szilvia Andrea
Kiadó BTM Vármúzeum
Kiadás éve 2003
Kötés típusa Puhatáblás / Kartonált
Oldalszám 478
Nyelv magyar
Méret B4 243 x 336
Tömeg 510 g