Szathmári Pap Károly erdélyi országgyűlési arcképcsarnoka 1842

Még nem is beszéltem róla az olvasónak, miféle hely voltaképp Kolozsvár. Szép kis város a Szamos völgyében, minden oldalról hegyekkel körülvéve, lehet vagy huszonötezer lakosa. Hatalmas tér köré épült, közepén szép, régi gótikus katedrálissal. Szinte minden utca ebből indul ki derékszögben. (...) A régi falak, városkapuk és tornyoknak legtöbbje, melyek valaha a várost védelmezték, máig is áll, sőt, azt hiszem, némelyik kaput még ma is bezárják éjszakára. (...) A tér egyik oldalán áll az őrség háza, minden nap, pontban délelőtt tizen-egykor, fémdobok rettenetes pergésére felvonulnak a magyar gránátosok, s ami azt illeti, igen csak jóvágású legények, szűk kék nadrágjukban, durva szövésű köpenyükben és medvebőr kucsmájukban, fél óra hosszat ott fagyoskodnak, míg véget nem ér az őrségváltást jelentő titokzatos ceremónia. John Paget (1839)