Rejt–Jel–Képek '56/Codes–Signals–Images '56

A Nemzeti Múzeum néhány esztendeje az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó csodálatos, több száz darabos (főként grafikai) gyűjteménnyel gazdagodott. Mai tudásunk szerint az 1956-hoz kapcsolódó művészeti anyag összességében eléri a másfél ezres számot. Ennek a hatalmas anyagnak a Nemzeti Múzeumban őrzött részéből, illetve a más közgyűjteményekben, valamint magángyűjtőknél fellelhető alkotások legjelesebb darabjaiból áll össze a mintegy háromszáz műtárgyból álló kiállítás.

A forradalom művészete az eufória napjaiban ugyan újra megélhette az évtizedes diktatúra után kérészéletű szabadságát, ám a bukást követő időszakban, a megtorlás éveiben, majd egészen a rendszerváltásig az '56-ban készült rajzok, festmények létét alkotóik titokban tartották, azokat elrejtették, ám különös, megsemmisíteni többségében nem akarták azokat. Így volt arra példa, hogy pl. Borsos Miklós esetében a forradalom idején készült tucatnyi ceruzavázlata csupán halála után, véletlenül került elő. Szántó Piroska képei is rejtve maradtak a '80-as évekig, kevesen tudták, hogy a kommunista érzelmű művésznőt is elragadta a forradalmi lelkesedés.

Az egyik legszebb és legértékesebb bemutatásra váró kollekció (magángyűjtő kölcsönözte a múzeum számára) Amberg József anyaga, amely egészen elképesztő minőségben dokumentálja a súlyos harcok sújtotta Józsefváros utcáit, épületeit. Amberg nagyszerű ceruzarajzokat készített a helyszíneken, október végétől egészen december elejéig dolgozott, majd a grafikák után otthonában készített élethű akvarelleket. Munkáinak nem csupán művészeti, de történeti értéke is jelentős.

Borsos, Szántó és Amberg mellett több művész, többek között Marosán Gyula, Nagy Éva, Kusztos Endre, valamint Ambrus Győző is sorozatot készített a forradalmi eseményekről, a tüntetések napjáról egészen a menekülés, az ausztriai menekülttáborok mindennapjaiig. A kiállított művek közt találjuk a nemrég elhunyt Deim Pál alkotását is.

A külföldön, Argentínában alkotó világhírű grafikus, Szalay Lajos annak ellenére készített megrázó erejű sorozatot a forradalom idején, illetve közvetlenül annak bukása után, hogy jómaga csupán a hírekből értesülhetett az események alakulásáról. Tőle 11 nagyszerű grafikát mutat be a kiállítás, amely alkotások három közgyűjteményből érkeztek a Nemzeti Múzeumba.

A merítés különlegessége három jelentős külföldi, 1956-hoz kapcsolódó alkotás: egy Chagall- és két Kokoschka-litográfia. A Chagall-kép eredetiben kerül bemutatásra, Kokoschka két remekművét másolatban láthatja a nagyközönség. A nizzai Musée National Marc Chagall által kölcsönzött grafika – az Anya gyermekével – Magyarországon még sosem volt látható; az MMN művészettörténésze, Gödölle Mátyás hosszú kutatás után bukkant rá a nizzai múzeum katalógusában.

A tárlat részét képezi egy eredeti, archív fotógyűjtemény is, amely egykori szemtanúk, amatőr és hivatásos fényképészek felvételeit tartalmazza a forradalom eseményeiről.