Polgári állam és katolikus egyház (1848. március–december)

Sarnyai Csaba Máté 1968. március 19-én született Szegeden. Nős, három gyermeke van. A szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett 1986-ban. Egyetemi tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetemen folytatta, ahol előbb történelemből illetve magyar nyelv és irodalomból szerzett középiskolai tanári diplomát 1993-ban, majd filozófiából 1995-ben. 1995 és 1998 között PhD. doktori ösztöndíjas volt a Pécsi Tudományegyetem Modernkori Történeti tanszékének Magyarország és Európa a XIX. és XX. században című programján. A PhD. fokozatot 2001. április 25-én szerezte meg summa cum laude minősítéssel. 1996 októberétől a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének külső munkatársaként dolgozik. Jelenleg Békésy György posztdoktori ösztöndíjas. Fő kutatási területe az XIX. századi magyar egyháztörténet. Különös érdeklődéssel fordul a polgári átalakulásnak a katolikus egyház belső életére és az államhoz való viszonyára gyakorolt hatásai felé. Az utóbbi időben írott több tanulmányában már az ezt követő időszak történéseiről is számot ad. Ebben a munkában, amely PhD. doktori értekezésének kiadásra szánt változata, a felekezeti szempontból semleges állam és a liberális eszmék gyakorlati megvalósulásának, illetve a katolikus egyház ezekhez való viszonyának 1848-as mozzanatait emeli ki. Az élénkülő hazai egyháztörténeti kutatásoknak azért is fontos területe a tárgyalt időszak, mert a kialakuló modern polgári állam és a katolikus egyház új alapokra épülő kapcsolatainak gyökerei ide vezethetők vissza. Az ekkor felvetett egyházpolitikai kérdések és válaszlehetőségek elemzése hasznos lehet az elmúlt bő százötven év megértéséhez is. A katolikus autonómia fontos találkozási pontja ezeknek a problémáknak. Az autonómia iránti igény – akár az egyház külső, akár belső életéről is van szó – akkor erősödött fel, amikor alapvető változások kerültek napirendre a katolikus egyház és az állam kapcsolatrendszerében. Így volt ez 1848-ban, az 1867-es kiegyezéskor, illetve az 1890-es évek egyházpolitikai vitáinak idején. 1848 az a pont, amikor az autonómia megvalósításának szándéka az állam – egyház viszonyban és az egyház belső világában is a gyakorlat szintjén először jelent meg. A szerző e megjelenés körülményeit, módját és következményeit vizsgálja könyvében. Gondolatébresztő lehet az olvasó számára az is, hogy a munka igyekszik rámutatni: hasonló történelmi helyzetekben ugyanazt a fogalmat – jelesül a katolikus autonómiát – mennyire különböző értelemben használják a más eszmei bázisról induló, különböző célokért küzdő és eltérő politikai érdekű csoportok. A szerző több éves könyvészeti és levéltári kutatás eredményeit foglalta össze ebben a kötetben. Munkája során több alkalommal is részesült ösztöndíjban. 1997-től három egymást követő pályázati évben a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia segítette kutatásait. 1999-ben három évre elnyerte az Országos Tudományos és Kutatási Alap támogatását, ugyanebben az évben megkapta a Soros Alapítvány Belföldi Doktorandusz Ösztöndíját. 2000 és 2002 között három alkalommal is részesült a japán Sasakawa Alapítványnak a Magyar Tudományos Akadémia illetékes kuratóriuma által odaítélt támogatásában.