Nőmozgalom, nemzetköziség, önreprezentáció

Miként küzdöttek a radikális nőszervezetek tagjai a századfordulón Bécsben és Budapesten? Milyen eszközökkel igyekeztek elérni a nők jogkiterjesztését az élet szinte valamennyi területén? S végül miért nem vonható párhuzam az általuk képviselt aktivizmus és az angliai szüfrazsettek tevékenysége között? Fedeles-Czeferner Dóra többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat könyvében, feldolgozva az Osztrák–Magyar Monarchia három legbefolyásosabb polgári-liberális és feminista egyesületének történetét alapításuktól az első világháborút követő átmeneti időszakig. Ezek a bécsi székhelyű Allgemeiner Österreichischer Frauenverein, valamint a Budapesten létrejött, ám számos magyarországi vidéki városban is fiókszervezetekkel rendelkező Nőtisztviselők Országos Egyesülete és a Feministák Egyesülete. A munka főszereplői az egyesületek vezetői, Auguste Fickert, illetve Schwimmer Rózsa és Glücklich Vilma. Utóbbiak a magyar mellett a nemzetközi nő- és békemozgalomban is elévülhetetlen érdemeket szereztek, ám mára jórészt eltűntek a történeti köztudatból. Fedeles-Czeferner Dóra történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa. Fő kutatási területe: – a polgári-liberális, feminista mozgalmak fejlődése és sajtótevékenysége az Osztrák–Magyar Monarchiában az 1890-es évektől 1919-ig; – a magyarországi feminista mozgalom története és nemzetközi beágyazottsága az 1940-es évek végéig; – a Feministák Egyesületének története, Schwimmer Rózsa élete, nő- és békemozgalmi munkássága, valamint külföldi kapcsolatrendszere Korábbi kötete:Kultúrmisszió vagy propaganda? Feminista lapok és olvasóik Bécsben és Budapesten. Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2021.