„Mi úgymond mennyei polgárok vagyunk…”/”Our citizenship is in heaven…”

Kötetünk címe, egyben mottója egy 17. századi református prédikációból való, amelynek megmentése több szálon kapcsolódik a levéltári munkához és a reformáció emlékévéhez. Hogy egy irat mikor, illetve hol kerül elő és jut biztonságba, hogy kerül látókörünkbe nem előre kiszámítható. Velük a múlt egy újabb darabkája kerül a helyére, amelynek megismerése ezeknek a kis „történelemdaraboknak” a lehetőség szerinti legátfogóbb, a lényegest a lényegtelentől, a speciálist a semmitmondótól való elválasztásán alapul, s azon hogy tudunk a megfelelő mennyiségű adatból következtetéseket levonni. Még a legfelkészültebb kutatót is érhetik meglepetések egy-egy forráscsoport szisztematikus feltárása során, de ez a meglepetés sok esetben nagyon pozitív is lehet: felbukkanhatnak ugyanis eddig nem ismert, új információkat tartalmazó iratok.
A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Reformációs projektjének átfogó, országos forrásfeltárási és adatbázis-építési munkái során számos értékes, a reformáció története szempontjából fontos irat ment át a levéltárosok kezén. Közülük választottuk ki a magyarországi reformáció történetében lényeges vagy jelenségként érdekes eseményeket bemutató, tartalmában fontos, ugyanakkor esztétikailag is értékes dokumentumokat, amelyek időrendben követik egymást a kötet lapjain.
Törekedtünk az egyes térségek és gyűjteményeik jellegzetességeinek tükrözésére, valamint arra is, hogy változatos irattípusokat mutassunk be. Az ismertető szövegek tájékoztatást adnak az irat által szemléltetett jelenségről, annak a magyarországi reformáció történetében betöltött szerepéről, magáról az irat tartalmáról, illetve a dokumentumok jellegzetességeiről is.
A lutheri reformáció magyarországi jelentkezésétől 1956-ig, talán az időben legközelibb, de ma már lassacskán azért történelemként értékelhető időszakig jutunk el az időben. A történet, amely az album lapjain kirajzolódik – bár a magyarországi protestantizmus kibontakozásától a közelmúltig tartó történetét hordozza – nemcsak egyháztörténet és nemcsak protestáns. A közösségek nem elszigetelten élnek, polgárai az államnak, részei a múltnak, a történelemnek, vagy ahogy Komáromi Ábrahám István 1650-es mondatai megfogalmazzák „mennyei polgárai” a teremtett világnak. Az iratok egy-egy korszak magyar történelmét, nemcsak egyház-, de köztörténetét, kultúrtörténetét is bemutatják.

Kovács Eleonóra, projektvezető, a kötet szerkesztője