Manasz

Örömmel nyújtjuk át az Olvasónak a belső-ázsiai kirgiz nép talán legfontosabb folklórkincse, a Manasz-eposz magyar fordítását. E mű közreadása korántsem előzmények nélküli Magyarországon. Almásy György „Ázsia szívében” tett „vándor-útján” Manasz-részleteket gyűjtött, s ezeket – német fordítással – már 1911–1912-ben közzétette a Keleti Szemle hasábjain. 1979-ben pedig válogatás jelent meg az Európa Kiadó gondozásában a kirgiz eposzból, Bede Anna szép átköltésében. A kirgiz hőseposz a címadó Manasz életét beszéli el születésétől haláláig, megénekli harcait, melyeket a kirgiz népet létében fenyegető pogány kalmakok ellen vívott. Mindezek során az Olvasó előtt megelevenednek a nagyállattartó lovas-nomád életmódot folytató kirgiz nép mindennapjai. A hőseposzban megjelennek az iszlám vallás szentjei és segítő, gyógyító szellemei, de egyes pogány hiedelmek és szokások is, mint például az álomfejtés és az esővarázslás. A Manasz – mint a keleti eposzok általában – végtelennek tűnő folyam, számos mellékággal. Ilyen mennyiségű verses szöveget már a mai kirgiz olvasó sem tud egykönnyen végigolvasni, ezért Bekszultán Dzsakijev kirgiz író, Manasz-kutató és társai válogatásában és szerkesztésében 1999-ben Biskekben, a kirgiz fővárosban, megjelent egy rövidített kiadás, ami a mű fő szálait magában foglalja, tehát egy teljes ívű eposzt ad közre. A jelen kiadás ezen a szövegváltozaton alapul. A kiadó abban a szerencsés helyzetben volt, hogy Somfai Kara Dávid személyében olyan fordítót talált, aki mintegy „benne él” a kirgiz nyelvben és kultúrában, ráadásul munkáját végig segítették kirgiz barátaink, elsősorban Pamirbek Kazibajev, a biskeki Alikul Irodalmi Múzeum igazgatója. A költői műfordítás pedig Csáji László Koppány műve, aki etnológusként közelről ismeri a belső-ázsiai népek kultúráját és költészetét. A kirgiz eredetiből készült nyersfordítást sikerült korszerű, ámde veretes és hiteles magyar költői nyelven megszólaltatnia, az eredeti kirgiz verstan alkalmazásával.

Jó szívvel ajánljuk a Török-Magyar Könyvtár második kötetét mindazoknak, akik a magyarság keleti kapcsolatai, a török világ, Belső-Ázsia, a keleti népek irodalma, a kirgiz népköltészet iránt érdeklődnek, de azoknak az Olvasóknak is, akiket a magyar őstörténet, a nomád hadviselés, hagyományőrzés vagy akár a török népi kultúra kérdései foglalkoztatnak. Az már csak ráadás, hogy a mai kirgiz nyelv is a török nyelveknek ugyanabba a kipcsak ágába tartozik, mint amit a XIII. században a Kárpát-medencébe beköltözött kunok is beszéltek, és a kirgiz nép részben ugyanazokból a középázsiai és kelet-európai kipcsak-török törzsekből alakult ki a mongol hódítás után, amelyektől a magyarországi kunok is származtak.

A borító Belek Dzsumabajev kirgiz képzőművész alkotásának felhasználásával készült.