Magyarokról Itáliában 1924–2014

Németh László Imre 1956. december 11-én született Budapesten. A Veres Pálné Gimnáziumban érettségizett 1975-ben. Ezután felvételt nyert az Esztergomi Főegyházmegyébe. Két éves nagyatádi katonai szolgálat után 1977-ben kezdte meg teológiai tanulmányait az esztergomi Hittudományi Főiskolán, amelyet a budapesti Hittudományi Akadémián fejezett be. 1982. június 6-án Lékai László bíboros szentelte pappá Bu-dapesten. A Központi Szeminárium növendékeként 1983-ban a budapesti Hittudományi Akadémián szerzett doktori fokozatot, amelyet a rendszerváltás után phd fokozattá minősítettek. 1983–1985 között káplán Szécsényben. 1985–1988 között a római Pápai Magyar Egyházi Intézet ösztöndíjasa. Levéltári kutatást folytatott a Vatikáni Titkos Levéltárban, 1986–1988 között pedig az Augustinianumban diplomát szerzett patrológiából. 1988–1989-ig Esztergomban Paskai László bíboros szertartója, 1989–1995-ig érseki titkára, 1995–1998-ig irodaigazgató-titkára. Közben 1988-tól az esztergomi Hittudományi Főiskolán óraadó tanár volt. 1998–2011 között a római Pápai Magyar Egyházi Intézet rektora. Ezzel egy időben 1999–2011 között a szentszéki magyar nagykövetség egyházi tanácsosa, 2000–2011 között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia római ágense. 2000–2020 között az Olaszországban élő magyar katolikusok lelkipásztori koordinátora, valamint Boldog Apor Vilmos és Tiszteletre méltó Batthyány-Strattmann László szentté-, illetve boldoggá avatásának posztulátora. 2011–2020 között a római Szent István Alapítvány elnöke és a Szent István Ház igazgatója. Kitüntetései: 1991-ben pápai káplán, 1994-ben pápai prelátus. 2002-ben az Olasz Köztársaság lovagja. 2009-ban a Külföldi magyarokért érdemérmet kapta a Külügyminisztertől tíz éves külföldi munkájáért. 2011-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést. Publikációi. Fordításai jelentek meg az Ókeresztény írók sorozatban, valamint magyarra fordította Carlo Maria Martini bíboros lelkigyakorlatos beszédeit. 1991-től szerkesztője a Római Magyar Dokumentumok sorozatnak, amelyben szintén jelentek meg fordításai. Cikkei jelentek meg a Kupola c. plébániai értesítőben, az Új Emberben, a Keresztény Életben és az Életünk c. lapban. Tanulmányai jelentek meg többek között a Vigíliában, a Magyar Egyháztörténeti Vázlatokban, és a Magyar Sionban. Kutatási területe az olaszországi magyar katolikus emigráció huszadik századi története. Az egyes olaszországi magyar közösségek történeteiről irt füzeteit sokszorosítottan terjesztette. Könyvei: Mindszenty bíboros megvalósult álma, Budapest, 2009, Zágon-leveleskönyv. Iratgyűjtemény-töredék Mindszenty József bíborosról 1967–1975, Budapest 2011, A magyarok római kápolnája 2015. 3. kiadás, A római Szent István Alapítvány 50 éve, Budapest, 2015. Olaszul magyar boldogok életrajzait (Apor, Batthyány, Meszlényi) publikálta a Velar Kiadó népszerű sorozatában és cikkei jelentek meg a L’Osservatore Romanóban. 2000–2020 között az Új Üzenet c. havi lelkipásztori értesítőt, 2000–2011 között pedig az évente kétszer megjelenő PMI Hírek című értesítőt írta és terjesztette.