Magyar régészek a háborús Kijevben

Fodor István régészprofesszor, címzetes főigazgató emlékére

Ötven éve, 1971. május 17-én hunyt el Fettich Nándor, a magyar régészettudomány egyik meghatározó alakja. Pályafutására, sőt életére nagy hatással volt az a kijevi régészeti küldetés, amelynek során László Gyulával felmérték a Történeti Múzeum népvándorlás és honfoglalás kori leletanyagát. A két tudós az eseményekről naplót vezetett, a fontos kortörténeti dokumentumokat a nemrég elhunyt Fodor István professzor, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori főigazgatója adta közre ukránul (2004), illetve magyarul (2018).

„Megtalálták honfoglaló őseink nyomait a Déloroszországba kiküldött magyar tudósok”; „Azonos leletek Kecskemét mellett és Ukrajna szívében”; „A magyarságnak nagy szerepe volt Kiev és a kievi állam megalapításában” – ezekkel a fő-, és alcímekkel számolt be a napi sajtó a két tudós kijevi útjáról. 1945 után azonban ezt a kutatómunkát nem volt szerencsés emlegetni. „A Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai, de általában a magyar régészek körében köztudott volt, hogy a második világháború idején két élvonalbeli magyar régész, Fettich Nándor és László Gyula kint volt Kijevben, és az ottani múzeum gyűjteményét vizsgálták.” – állapította meg Fodor István a naplókra vonatkozó bevezető tanulmányában. A „felejtésben” kétség kívül szerepet játszottak az ott készült – többek között az Egyedül vagyunk című szélsőjobboldali újságban megjelent – fényképek, amelyeken német egyenruhában volt látható a két régész. 

Ugyanakkor a helyzetük kétség kívül sajátságos volt. A Harmadik Birodalom külön bevetési egységet, az Alfred Rosenberg náci pártideológus nevét viselő Einsatzstab Reichsleiter Rosenberg-et hozott létre a megszállt területek kulturális kifosztására. Ez alá tartozott a Hans Reinerth által irányított Reichsbund für Deutsche Vorgeschichte is. A szakirodalom szerint a német vezetés kérte fel a magyar kormányt, hogy biztosítson jól képzett szakembereket a leletanyag meghatározásához. Néhány dokumentum alapján azonban ez a kép árnyalható, ugyanis Zichy István, a Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Történeti Múzeumának főigazgatója is tett lépéseket az oroszországi régészeti misszió érdekében, bár könnyen lehet, hogy az események egymással párhuzamos zajlottak.

Az 1934/VIII. törvénycikk az Országos Magyar Gyűjteményegyetem helyett létrehozta a Magyar Nemzeti Múzeumot, a történetihez tartoztak a régészeti, történeti, iparművészeti gyűjtemények, valamint a néprajzi Múzeum.) Zichy 1934. július 1-jén vette át a Magyar Történeti Múzeum irányítását. Az új főigazgató ekkor már neves őstörténész volt, több munkája jelent meg, illetve egyetemi magántanárként is ezt a korszakot oktatta. 1935-ben szervezte meg A régi pusztai népek műveltsége című, a köztudatba „steppe-kiállításként” bevonuló tárlatot, amelyben a magyarság honfoglaláskori kultúráját és előzményeit kívánták bemutatni. Az augusztus 13-án megnyílt kiállítás olyan népszerű volt, hogy a tervezett szeptember vége helyett csak január 1-jén zárták be. Zichy a megvalósításban két munkatársára támaszkodott: Fettich Nándorra és László Gyulára....