Lossonczy Tamás

Mikor Lossonczy Tamás 2005-ös műcsarnoki retrospektív kiállításának előkészítése kapcsán felmerült a Mester életművét méltó módon értékelő kiadvány lehetősége, több megoldás kínálkozott előttünk. A kétségtelenül hiányzó nagymonográfia gondolatát a rendelkezésre álló idő szűkössége miatt hamar el kellett vetnünk, s nem éreztünk késztetést egy hagyományos, ez esetben inkább csak tiszteletkörök lerovására alkalmas katalógus megjelentetésére sem. így határoztuk el, hogy első lépésként a mennyiségileg is hatalmas Lossonczy-oeuvre általunk legizgalmasabbnak vélt műveiből készítünk el egy minden eddiginél terjedelmesebb, nyomdai szempontból is igényes válogatást.
Ez a műcsarnoki kiállításra elkészült kiadvány és maga a tárlat szolgáltatta a kiindulópontot a mostani tanulmánykötet megszületéséhez. Magunk mindketten már régóta becsüljük s fontosnak tartjuk Lossonczy művészetét, munkáiból kiállításokat rendeztünk, írtunk képeiről és szobrairól. Most azonban előremutatóbbnak gondoltuk, hogy a vele eddig kevésbé szoros kapcsolatban álló, mondhatni, „elfogulatlan” szakemberek mondják el véleményüket, fejtsék ki meglátásaikat az életműről vagy annak egy-egy periódusáról, szeletéről. Ezzel csökkenteni szeretnénk az oeuvre szakmai recepciójában kétségkívül megmaradt hiányokat, s lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a művészettörténetben időközben felmerült új szempontok és megközelítési módok segítségével új olvasatok tegyék gazdagabbá az életmű értékelését.
Sajnos nem mindegyik általunk megkeresett kolléga és művész vállalta a felkérést, így e kötet korántsem fedi le az amúgy is rendkívül szerteágazó alkotói tevékenység minden általunk lényegesnek vélt momentumát. Többek között ezért került a könyv végére a Lossonczy-életműről folytatott beszélgetés, amely azonban inkább csak a lehetséges további vizsgálódásoknak szolgálhat ösztönzőül. Reméljük azonban, hogy az elkészült tanulmányok így is számos új, eddig figyelembe nem vett problémát vetnek fel. így kerülhet új megvilágításba a pályakezdés, a Kállai Ernő bioromantika-teóriájához kapcsolódás háttere, a Picasso művészetéhez való, sokat emlegetett, de eddig nem vizsgált összefüggés, az ötvenes évek (a „második hallgatás”) ellentmondásos periódusa, a legutóbbi években nagy bőséggel születő grafikai sorozatok értékelése, s Lossonczy művészetének a modern és posztmodern művészet paradigmái között történő elhelyezhetősége. Reméljük, hogy a tanulmányoknak az életmű értékeinek megbecsülésén alapuló, de felesleges udvariaskodásoktól és protokolltól mentes hangvétele s az általuk felvázolt összkép hozzájárul e műegyüttes minél sokszínűbb tanulságokkal teli megközelítéséhez.
Egyúttal a szerkesztők, szerzők és a kötet létrehozásában közreműködők e kiadvánnyal is szeretnék köszönteni az immár 102. életévét betöltött Mestert, kívánva neki egészséget s erőt további alkotó tevékenységéhez.
Itt mondunk köszönetét Pál Édának, a kiadvány értékét nagymértékben növelő bibliográfia összeállításáért, valamint a szerzőknek s a szerkesztőknek nyújtott sokoldalú segítségéért; olvasószerkesztőnknek, Gelencsér Rothman Évának szigorú és pontos munkájáért; valamint a kötet tervezőjének, Bárd Johannának. Végül, de nem utolsósorban köszönetünket kívánjuk kifejezni a Nemzeti Kulturális Alapnak, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének és a Műcsarnoknak a kötet megjelenéséhez nyújtott támogatásukért.