Lengyel katonák evakuációja Magyarországról 1939–1941

Lagzi István történész, diplomata Békés községben, 1942. július 17-én született. A debreceni egyetem (KLTE BTK) 1967-ben történelem és földrajz szakon diplomázott. A budapesti egyetemen (ELTE BTK, 1969–1972) politológiát tanult. A debreceni egyetemen (KLTE BTK) Doctor Philosophiae címet 1972-ben ítélték oda. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Tudományos Minősítő Bizottságának benyújtott disszertációja következtében akadémiai tudományos fokozat birtokosa. A Magyar Tudományos Akadémia Magyar–Lengyel Történész Vegyes-bizottság titkára (1976), majd alelnöke (1994). 1989-ben kutatott a lódzi, varsói, krakkói egyetemeken, 1990-ben a lublini egyetem kutatója volt, ahol a második világháború alatti lengyel nyelvű sajtó – többek között – a Wieści Polskie, magyarországi lengyel nyelvű sajtó teljes történetének vizsgálatát végezte el. Kilenc évig családjával együtt, külügyi szolgálatban Varsóban élt, dolgozott. A varsói Magyar Intézet titkára (1973), igazgatóhelyettese (1974–1978). Később nagykövetségi tanácsos és az Intézet igazgatója (1984–1988). A Szegedi Tudományegyetem BTK Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék önálló (polonisztikai) tudományos főmunkatársa 1978–1984, majd 1988-tól ismét az egyetem tanára. Előadásainak témája a magyar–lengyel kapcsolatok, Kelet-Európa 19–20. századi története továbbá, az I. és a II. világháború katonai, diplomáciai vonatkozásai. A magyarországi (lengyel, francia, délvidéki) menekült-ügy története. Alapvető tanulmányokat publikált – többek között – a Hadtörténelmi Közlemények, a Wojskowy Przegląd Historyczny (Warszawa-Rembertów), Odra (Wrocław), Kierunki (Warszawa), Tygodnik Demokratyczny (Warszawa), Źycie Warszawy (Warszawa), a Tiszatáj, Vasi Szemle, Soproni Szemle, Életünk, Valóság, História, Látóhatár, a zalegerszegi levéltár, Borsod-Abaúj megyei levéltár, Heves megyei levéltár, a Somogy megyei levéltár, a Vas megyei levéltár, a ciechanówi Vajdasági Levéltár évkönyve, a Przemyśli Nemzeti Múzeum, a debreceni egyetem, a szegedi egyetem, a lódzi egyetem Acta Historica kiadványaiban. A szerző meggyőződése, hogy a kötet megjelenése gazdagítja/módosíthatja Magyarország második világháború alatti történetének megítélését. Mindenek-előtt alapvetően új megvilágításba helyezi a magyar–lengyel kapcsolatok egyik legbonyolultabb fejezetét. A szerző evakuációval kapcsolatos kutatási eredményei, publikációi szervesen kapcsolódnak és alapvető adatokat szolgáltatnak a lengyel emigráns kormány (Angers, London) hadsereg szervezési politikájának kutatásához, majd szintéziséhez. A fent említett témákból öt kötetet és több mint 250 tanulmányt publikált, nyolc kötetet szerkesztett.