Királynék a középkori Magyarországon és Európában. Konferencia Székesfehérváron, 2016. szeptember 22.

A székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet 2014-ben indította el azt a rendezvénysorozatot, amelynek nem titkolt célja, hogy egyfajta felkészülésként szolgáljon a 2022-re tervezett, II. András király korával, s azon belül is kiemelten az 1222-ben kiadott Aranybullával foglalkozó konferenciára. A sorozat egyes rendezvényei kétévente követik egymást, a múlt mindig más jelenségét állítva a kö-zéppontba. A konferenciák témájának kiválasztásakor egy-egy olyan esemény adja a kiindulópontot, mely éppen 800 évvel korábban történt. A választás, persze, lehetőleg valamely országos jelentőségű történésre esik, melyet nem kizárólag a korszak szakértői tartanak számon, de egy kevésbé ismert is megfelelő lehet, ha alkalmat kínál arra, hogy segítségével közelebb férkőzhessünk a magyar középkor egykor volt valóságához.

A 2016-ban tartott konferencia azt a 800 évvel korábban lezárult pert választotta kiindulópontjául, melyet a veszprémi püspök kezdeményezett a pápai udvarban Esztergom érseke ellenében. A püs-pök számos sérelmének adott hangot az eljárás során, melyek közül az első helyen az szerepelt, hogy az érsek megfosztotta a királyné koronázásának és felkenésének jogától. Az ügy végül megegyezéssel zárult, melynek értelmében a király és a királyné egyidejű koronázása esetén a királyt az esztergomi érsek, a királynét pedig Veszprém püspöke keni fel és koronázza meg, ha viszont egyedül a királyné koronázására kerül sor, akkor az érsek kenje fel, s a püspök koronázza meg, végezetül pedig, ha ezen második esetben az érsek valamely okból mégsem lenne jelen a királyné koronázásakor, akkor mind a felkenést, mind a koronázást a püspök végezze.

A jól ismert eset évfordulója felkínálta a lehetőséget arra, hogy ez alkalommal a királynék kerül-jenek a középpontba, hol egy-egy koronás asszony személye, hol a királynéi méltóság valamely jelen-sége, zömmel a középkori Magyar Királyság határain belül maradva, ám nem feledkezve meg a téma európai jelenségeinek áttekintéséről sem.

Törekvéseink megvalósításába kiváló szakemberek — jelen kötet szerzői — együttműködési hajlandósága nélkül hozzá sem kezdhettünk volna, s valamennyiünk számára felvillanyozó volt az az érdeklődés, amellyel a városuk és az ország múltjának emlékezetét féltő gonddal ápoló székesfehérvári polgárok megtisztelték konferenciánkat. Mindazok számára, akik nem lehettek személyesen jelen a konferencián, kötetünk adhat kárpótlást. Az itt olvasható tanulmányok újdonságokkal szolgálhatnak azoknak is, akik hallották az előadásokat annak idején.

A kötet végén pedig igazi csemege várja az olvasót. II. András és harmadik felesége, Beatrix királyné házassági szerződése eddig sem volt ismeretlen a kutatás előtt, szövege azonban csak egy 15. századi — nem kifogástalanul pontos — másolatot követő kiadások alapján volt tanulmányozható. Az okmány egyetlen fennmaradt eredeti példányát jelenleg a Modenai Állami Levéltárban (Archivio di Stato di Modena) őrzik, az ennek felhasználásával készült új kiadást a levéltár igazgatójának önzetlen munkája eredményeként vehetik most kézbe a magyar múlt szerelmesei.

Köszönettel tartozunk végül mindazon személyeknek és intézményeknek, akik és amelyek anyagi támogatást nyújtva vagy bármely más módon hozzájárultak a konferencia megszervezéséhez és jelen kötet kiadásához.

Zsoldos Attila