Kegyelem életfogytig

Megrendítő dokumentumkötetet tart kezében az Olvasó. Súlya a német koncentrációs táborokat megjárt rabok visszaemlékezéseihez mérhető. A Kegyelem életfogytig című, könyvben, a felvidéki magyarság máig kellően nem ismert mártírpolitikusának, Esterházy Jánosnak szenvedéstörténetével ismerkedhetünk meg. Írója a mellette testvéri hűséggel kitartó és távolból együttszenvedő húga, Mariska. Miközben e Veronika-lelkületű asszony naplóját, leveleit olvassuk, lapról lapra haladva kapunk leckét és tanúságtételt a hithez és szabadsághoz való állhatatos ragaszkodásról, a rideg börtönfalakat is átmelegíteni képes szeretetről. Két ember szabadságra áhítozó, a kommunista diktatúra gúzsában történő vergődéséből így rajzolódik ki előttünk a csehszlovákiai magyarság, s egyben egy egész társadalom rab-sorsa is. A magyarság szellemi vezetőjét, Esterházy Jánost 1947-ben Pozsonyban halálra ítélték, de ott a börtönrácsok mögött is az emberség és életszentség olyan fokára jut el, hogy számára már nem létezik sem „zsidó, sem pogány, sem görög”, mert az ő szemében mindannyian egyformán kiszolgáltatottak és rászorultak voltak, akiknek szenvedését ö, krisztusi szeretetet sugárzó jelenlétével igyekezett könnyíteni. Esterházy János önként vállalt életáldozata „tágabb családja” a felföldi magyarság számára a megmaradást eredményezte. Egyetemessé táguló szeretettel átitatott mártíromsága pedig beírta őt a boldoggá avatásra érdemesült XX. századi magyar vértanúk sorába. Szívből kívánom, hogy ez a könyv ezt a csodálatos tanúságtevő életutat minél több magyar és nem magyar testvérünkkel is megismertesse, s belőle erőt meríthessenek a mindennapi élet terheinek hordozásához, a megpróbáltatások ellenére is a hitben való állhatatossághoz. E sorokkal ajánlom a Molnár Imre történész által összeállított kötetet minden példaképre és lelki bátorságra vágyó, kedves Olvasó figyelmébe. Várszegi Asztrik püspök, ny. főapát