Six Quartets

A magyar zenetörténeti írások Joseph Bengraf munkásságát a legutóbbi időkig szinte kivétel nélkül csak a verbunkos kialakulásával kapcsolatban említették, a Ballet Hongrois és a XII Magyar Tántzok német származású szerzője az „új, magyar jellegű zenekultúra" első képviselői között szerepelt. Művei közül csupán a Ballet Hongrois és a XII Magyar Tántzok egynémelyike ért meg új kiadást, elsőként 1947-ben, Szabolcsi magyar zenetörténeti kézikönyvében, majd pedagógiai célú antológiákban. A szerző életútja, életműve szélesebb körben alig ismert, a korabeli és a 19. századi lexikonok kevés (és sokszor téves) adatot közöltek az európai perifériára került kismesterről. A közvetlen kortársak közül kizárólag a pozsonyi F. P. Rigler tudott pesti templomi működéséről, Gerber „Johann” Bengrafot tévesen pesti Klaviermeister-nek tartotta, bár ugyanakkor kilenc művét – köztük az összes nyomtatványt – felsorolta. A továbbiakban Schilling, Mendel, Fétis többnyire Gerber megállapításait ismételte, és csak Eitner kutatásai derítettek fel újabb adatokat: a Quellenlexikon az addig ismert művek listáját Bécsben és Berlinben található kéziratokkal egészítette ki. A 19. századi magyar zeneírók sem voltak tájékozottabbak. Mátray Gábor pl. bizonytalankodott a szerző keresztnevét illetően („Bengraf János [...] egy személy lehet ama Józseffel, kit már említettem”), és életéről, valamint műveiről szólva ő is Gerbert idézte. Bengraf munkássága a század második felének folyamán a magyar zenei köztudatban feledésbe merült, és Isoz Kálmán 1926-os városmonográfiájáig mindössze két újságcikk foglalkozott a „ma már teljesen elfeledett Bengroff”-al, a pesti plébániatemplom egykori karnagyával. A szerző pesti működésének körülményeit tehát Isoz írta le először, a pesti belvárosi templom anyakönyvei és a levéltár iratai ismeretében részletesen beszámolt tevékenységéről. Alapvető munkáját néhány adattal (főként műcímekkel) egészítették ki Major Ervin és Bónis Ferenc publikációi. Bengraf művei az utóbbi években váltak hozzáférhetővé: a keszthelyi Helikon Könyvtár és a veszprémi székesegyház kottatárának központi katalogizálása, valamint a tatai templom kottaanyagának feldolgozása során került elő ma ismert műveinek többsége. Ugyancsak eddig regisztrálatlan művekről tudósított a RISM 18. századi gyűjteményeket összefoglaló kötete. Isoz könyvére támaszkodva, hivatkozásai nyomán továbbhaladva, és az említett kottatári anyagokat felhasználva állítottuk össze a szerző életrajzát, valamint műveinek első teljességre törekvő áttekintését.