Hűség és megújulás

Jelen kötet nem a magyarországi szerzetesség újraindulásának törté-netéről szóló végső szintézis. Célja sokkal inkább az, hogy a korábbi szakirodalom eredményeire támaszkodva, új források bevonásával, olyan áttekintést nyújtson a magyarországi szerzetesrendek 1950 és 2000 közötti – fél évszázados – történetéről, amely újabb kutatások és elemzések kiindulópontjává válhat. A történeti elemzés középpontjában az újraindulás története áll. Az első két tanulmány az előzményeket, azaz a szerzetesrendek magyarországi működésének 1950. évi megvonása után előállt helyzetet, a tiltás rendekre vonatkozó következményeit, illetve a szerzetesek és a rendek túlélési stratégiáit vizsgálja. A következő tanulmányok az újraindulás történetét tárják fel különböző aspektusokból. A kötet első, szűkebb értelemben vett történeti részétől a második, forrásokat tartalmazó egységhez vezet át egy kerekasztal-beszélgetés szerkesztett leirata, melyben személyes emlékek segítségével három elöljáró – Németh Emma szociális testvér, Ullmann Péter Ágoston egykori gödöllői premontrei perjel és Várszegi Asztrik nyugalmazott főapát – idézi meg az újraindulás történetét és kihívásait. A kötetet a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodájának Levéltárában őrzött iratok bemutatása, és egy forrásválogatás zárja az újjáéledő szerzetesség 1989. és 1990. évi helyzetéről. Őszintén reméljük, hogy kötetünk nem csupán új történészgenerációk érdeklődését kelti fel a szerzetesrendek történetének kutatása iránt és nem csupán az érdeklődő olvasók számára kínál új ismereteket, hanem a múlt megismerése egyúttal maguknak a szerzetesrendeknek is segítség lesz abban, hogy alapítójuk karizmájához hűen tudjanak meg-újulni és a jelen és jövő kihívásainak megfelelni.