„…hogy legyen a víznek lefolyása…”

Egy születésnapi köszöntő írásokat tartalmazó kötet előszava – természetéből adódóan – többnyire szubjektív. Különösen, ha olyan barátról, tanárról, pályatársról van szó, mint az ünnepelt, aki úgy érzi, attól boldog, ha körülötte az emberek boldogak. „Ha valakit szomorkodni látunk, meg kell kérdezni tőle, mi bántja, mert sokszor azon múlik, hogy valaki boldogtalan, hogy senki nem kéri meg tőle, mi baja.” És ő megkérdezi, amikor eljön a kérdezés ideje, mert mindenkire figyel, mindenkire van ideje; nem csak a szakmai problémákat hallgatja meg, hanem az embert próbálja látni még a szakmai problémák mögött vagy előtt is, mert abból sok minden látható, sok minden érezhető, amit akár szavakkal nem is tudnánk kifejezni, hiszen a szavak valódi jelentése minden ember belső egyedisége miatt más és más lehet, és mert néha vannak dolgok, amiket nem leírni, nem kimondani kell, hanem érezni és éreztetni.