Hercegek és hercegségek a középkori Magyarországon. Konferencia Székesfehérváron, 2014. szeptember 20.

A székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet 2014-ben indította el azt a rendezvénysorozatot, amelynek nem titkolt célja, hogy egyfajta felkészülésként szolgáljon a 2022-re tervezett, II. András király korával, s azon belül is kiemelten az 1222-ben kiadott Aranybullával foglalkozó konferenciára. A sorozat egyes rendezvényei kétévente követik egymást, a m últ mindig más jelenségét állítva a középpontba. A konferenciák témájának kiválasztásakor egy-egy olyan esemény adja a kiindulópontot, mely éppen 800 évvel korábban történt. A választás, persze, lehetőleg valamely országos jelentőségű történésre esik, melyet nem kizárólag a korszak szakértői tartanak számon, de egy kevésbé ism ert is megfelelő lehet, ha alkalmat kínál arra, hogy segítségével közelebb férkőzhessünk a magyar középkor valóságához. A 2014-ben tartott konferencia számára a kiindulópontot — vagy ha úgy jobban tetszik, az ürügyet — Béla herceg, a későbbi IV Béla király 1214. évi koronázása szolgáltatta. Magáról az eseményről sajnálatos m ódon sokkal kevesebbet tudunk, m int az kívánatos lenne. A szertartás pontos idejét forrásaink homályban hagyják, s bár szerfelett valószínű, hogy színhelyéül Székesfehérvár szolgált — hiszen a városban a Szent István király által emelt bazilika ekkor már jó másfél évszázada bizonyosan az Árpádok dinasztiájának szakrális központja volt — , nincs olyan adat a birtokunkban, mely m egerősíthetné ezt a feltételezést. Az akkor nyolcéves Béla herceg megkoronázása hátterében m eghúzódó politikatörténeti folyamatokról szintén meglehetősen korlátozottak az ismereteink, így az fel sem m erülhetett, hogy konferenciánkat kizárólag ennek az eseménynek szenteljük. Kiváló alapot szolgáltatott ellenben ahhoz, hogy részint eddigi ismereteink összefoglalása, részint új kutatási eredmények alapján alaposabban szemügyre vegyük a középkori Magyar Királyság hercegeit és hercegségeit. A téma egyes vonatkozásai régóta a m agyar történetírás érdeklődésének hom lokterében állnak, más jelenségeknek azonban indokolatlanul kevés figyelem jutott, észszerűnek látszott tehát megtenni az első lépéseket az egyensúly kialakítása érdekében egy, all. századtól az újkor hajnaláig ívelő, az egyéni életutakat és az intézményeket egyaránt szem előtt tartó körkép felvázolásával. Törekvéseink megvalósításába kiváló szakemberek — jelen kötet szerzői — együttm űködési hajlandósága nélkül hozzá sem kezdhettünk volna, s valamennyiünk számára felvillanyozó volt az az érdeklődés, amellyel a városuk és az ország múltjának emlékezetét féltő gonddal ápoló székesfehérvári polgárok megtisztelték konferenciánkat. M indazok számára, akik nem lehettek személyesen jelen a konferencián, kötetünk adhat kárpótlást. Az itt olvasható írások alapjául a konferencián elhangzott előadások szolgálnak, a tanulmányok azonban a szükségképpen korlátozott időtartam ú előadásoknál jóval mélyebbre hatolva világítják meg a vizsgált jelenségeket, így újdonságokkal szolgálhatnak azoknak is, akik hallották az előadásokat annak idején. Köszönettel tartozunk végül m indazon személyeknek és intézményeknek, akik és amelyek anyagi támogatást nyújtva vagy bármely más m ódon hozzájárultak a konferencia megszervezéséhez és jelen kötet kiadásához.

Ferencváros-Székesfehérvár, 2016. decem ber 23.

Zsoldos Attila