Hármas püspöki kinevezés 1944-ben

1944-ben a háború ötödik évében járt Európa és ennek megpróbáltatásai Magyarországot sem kímélték. A városi és falusi lakosság sokat szenvedett: nem csak a behívások, a polgári életből kivont, katonának vitt férfiak, de a haditermelés, a hadseregnek beszedett élelmiszerek polgári életben érződött hiánya miatt, hanem a családokat ért tragikus emberveszteségek miatt. Hiszen ekkor már túl volt az ország a Don kanyarban elesett, vagy fogságba került százezres veszteségen. Az egyház feladata volt, hogy tartsa a lelket a hívekben, reményt öntsön beléjük, illetve, hogy próbálja vigasztalni a harcban elesettek családtagjait. A magyar katolikus egyház nem volt könnyű helyzetben ebben az időben. Nem csak fent említett háborús viszonyok okozta nehézségek miatt, hanem az egyházi hierarchiában beállt változások következtében is. Nem egyszerűen csak egy-két személy haláláról volt szó, hanem ar-ról, hogy több, püspöki székbe nemrég kinevezett ordinárius került más helyre, vagy halt meg, így több nem várt üresedés is létrejött. A helyek betöltése 1943–44-ben alaposan átrendezte az egyházi hierarchiát. 1943 őszén a három jelentős püspökség, a szombathelyi, a veszprémi és a csanádi volt üres. Pedig a vázolt háborús viszonyok mihamarabb a főpásztori székek betöltését igényelték. Nem csak Serédi bíboros, hanem Angello Rotta (1872–1965) pápai nuncius is tudta, és a pápa, XII. Pius, 1944. március 3.-án mindhárom püspökségére kinevezte az új ordináriusokat. A három püspök ezután elfoglalta új helyét és megkezdte felelősség-teljes főpapi munkáját. Nem tudhatták, hogy nem akármilyen megpró-báltatások várnak rájuk. Az 1944. március 19.-i német megszállás nyomán megindult a zsidók üldözése, összegyűjtése, majd Németországba szállítása. Az egyház ez ellen tiltakozott, ahol lehetett segített. Rotta nuncius sok ezer zsidónak adott vatikáni menlevelet, Hamvas püspök országosan hallható módon tiltakozott a történések ellen. Mindszenty is szembeszállt a zsidóüldözéssel, majd a szerinte törvénytelen Szálasi kormányra nem volt hajlandó letenni az esküt. Ezért őt és paptársait letartóztatták és több hónapra bebörtönözték. De a szombathelyi új püspök, Kovács Sándor szintén felemelte szavát a zsidók deportálása ellen.