Leírás és Paraméterek
Ha véletlennek azt nevezzük, amikor a bennünket valamilyen formában érintő szándékok nem ismertek teljesen, akkor egész életünk merő véletlen. Ám minden esetlegesként ható történés mélyén rejtőzködő paraméterek vannak - ennek a belátásnak kivételes erejű művészi megjelenítése volt két jelentős magyar művész, Erdély Miklós és Altorjai Sándor négy évtizeddel ezelőtti közös akciója. Bár utóbb jórészt nyilvánvalóvá válnak, az emlékezet mégsem képes rekonstruálni ezeket a rejtett paramétereket. "Az örvényféreg társát megette - olvashatjuk Erdély szövegében -, és átvette emlékezetét, más szóval: az örvényférgeet társa megette, és így más szóval: elvesztette emlékezetét."
Az emlékezet átír, leegyszerűsít, elveszejt. A művészet - mely máskülönben maga is fontos csatornája az emlékezetnek - mintha a vulgáris lefokozás és megszüntetés ellen ható pirula lenne, megfelelő adagolással újrateremti az árnyalatok - rejtőzködő paraméterek - gazdaságát. A művészetben nincsenek véletlenek.
A magyar pavilonban kiállított munka tematikusan egy olyan történéshez kapcsolódik, amelyet többnyire nehéz nem-véletlenként megélni. Egy autóbaleset, mondhatni, mindennapi eset. Elszenvedői számára mégis rendkívüli, előre nem látható történés, amely az utólagos értelmezés során nyer értelmet. Feltárul a hiba, amley a rendszer része. A mi hibánk vagy egy másik emberé.
Műfaj | művészettörténet |
ISBN | 978-963-9340-83-1 |
Sorozat | Fővárosi Képtár katalógusai 146. |
Szerkesztő | Fitz Péter |
Kiadó | BTM Kiscelli Múzeum |
Kiadás éve | 2010 |
Kötés típusa | Keménytáblás |
Oldalszám | 258 |
Nyelv | magyar |
Méret | A4 205 x 287 |
Tömeg | 500 g |