Folklór és történelem

Folklór ​a Magyar Művelődéstörténetben címmel indított sorozatunknak harmadik kötetét tartja kezében az olvasó. A Folklór és irodalom, a Folklór és vizuális kultúra című kötetek után a jelenlegi a folklór és történelem közötti kapcsolatok elemzését tűzte ki célul. Ez a vizsgálat fontos probléma megoldásához, megvilágításához vezethet el bennünket. Mindig időszerű igény meghatározni magunkat, hol a helyünk a világban. Ez a meghatározás természetesen sokféle módon történhet, de az egyik legfontosabb út ehhez a magunk viszonyainak tisztázása ahhoz a kisebb-nagyobb közösséghez, kultúrához, amelyhez tartozunk.
Milyen történelmi eseményeket őrzött meg az emlékezet, kik azok a történelmi személyek, akiknek alakja alkalmasnak bizonyult szóbeli elbeszélések kialakulására? Milyen szerepe volt ebben a folyamatban az írásos kultúrának? Köthetők-e a folklór különböző műfajai, jelenségei történeti korokhoz? Használható-e a folklór történeti forrásként, mi a kapcsolat egyes történelmi személyek szájhagyományban megfogalmazott története és a történeti forrásokban fennmaradt adatok között? Felvethető-e a hitelesség szempontja a folklórban? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a tanulmányok szerzői a választ.