Elmélet és módszer a nyelvészetben

A ​problémák végiggondolását […] messzebbről kellett indítanom – vagyis tulajdonképpen a legelejéről –, ez határozza meg dolgozatom szerkezeti felépítését is. A Bevezetésben olyan kérdésekkel voltam kénytelen foglalkozni, amelyek tudományos terminusok és elméleti kategóriák általános problémáihoz, illetve részben az ismeretfilozófiához tartoznak, a nyelvészeti szempont azonban nemcsak a célban van jelen, vagyis annak szem előtt tartásában, hogy mire kellenek majd nekünk az itteni eredmények, hanem az itt tárgyalt problémák elemzéséhez is módszertani hátterét adja. […] A Bevezetést követő Első rész a nyelvészet általános elméletének kérdéseivel foglalkozik, ebben írom le részletesen azt az elméleti keretet, amelyben aztán a fonológiai elméletet is el lehet helyezni. A Második rész […] ennek konkrétan a fonológiában való alkalmazásaképpen arról fog szólni, hogy mindannak figyelembevételével, amit korábban megállapítottunk és rögzítettünk, hogyan lehet fonológiát írni: milyen lépései vannak a módszernek, milyen terminusokat kell bevezetni, ezeket hogyan kell értelmezni, és hogyan lehet a szinkronikus beszédmű-fonológiai modellt felépíteni. Az Első rész foglalkozik tehát az elméleti kérdésekkel, a Második rész pedig a módszertaniakkal, mégpedig – mivel itt már konkrétan a fonológiai kutatás módszeréről van szó – nem általában, hanem egyértelműen a fonológiára építve.