Egy pesti polgár Európában

Az 1848-at átélt hazai német ajkú fiatal polgárok forradalom- és szabadságharcélménye sajátos színezetet nyert származásuk, neveltetésük, családi és társadalmi kapcsolataik hálója által, a nagy létszámú nyelvi közösség révén, amelynek tagjai lehettek. Az élményszerzés lehetősége megnyílt számukra Európa központi területei és az ott meghatározó polgárság világa felé. A forradalom- és szabadságharcélmény meghatározó volt, s leverésének következményei súlyos hátrányokat eredményeztek számukra is, korlátozták életpályájuk további kibontakozását, a polgári életforma megerősítését Magyarországon.
Az élmények megörökítésére kevesen vállalkoztak. Annál becsesebb az a sokoldalú írott hagyaték, amelyet egy pesti üvegműves, Giergl Henrik alkotott szinte egész élete folyamán rendszeresen írogatva, s ráhagyva családjára s az utókorra.
A pesti üvegeslegény 1845. április 28-án, a mesterré válásához szükséges vándorlásra indulva kezdett naplóírásba. Naplóját a vándorlás három éve és nyolc napja alatt vezette, majd hazatérve vászonkötésű, arany díszítésű és feliratú könyvbe másolta be egyenletes kézírással, általa szépen megrajzolt belső címlappal, mintaszerűen áttekinthető tagolásban. Az Utazásom leírása és naplóm 1845, 46 és 47/48 három esztendejében indulástól érkezésig beszámol az ifjú addigi életének legnagyobb élményéről; az „idegen” országokban tett, szakmai ismereteket bővítő, gyakorlatot elmélyítő utazásról.
Az útinapló sokkal többről tudósít egy iparoslegény mesterségbeli tapasztalatszerzésénél. Lapjairól sokszínű világ tárul az olvasó elé.

(Részlet a kötet bevezetéséből)