Dúsgazdagolás

1995 nyarán fedeztem fel, hogy a néprajzi szakirodalom által már a 20. század közepén feledésbe merültnek hitt farsangi népszokás még él Szentegyházán. A lövétei betlehemes után kérdezősködve a helyi plébános, Tornai Gergely hívta fel a figyelmemet, hogy Szentegyházán – ami Lövététől nem messze, a Székelyudvarhelyt és Csíkszeredát összekötő főútvonal mellett fekszik – létezik egy „másik” betlehemezés is, az ún. ördögbetlehemes. Miután ezt az elnevezést még nem hallottam, nagy várakozással kerestem fel másnap a helybéli kántort, Király Sándort. Hamarosan kiderült, hogy az ördögbetlehemes nem más, mint a szegény Lázár és a Dúsgazdag bibliai történetének dramatikus játéka, amit a néprajzi szakirodalom dúsgazdagolás, vagy ördögfarsang néven említ, mint a II. világháború előtt Udvarhely megyében és Gyergyóban farsangkor, húshagyókedden gyakorolt szokást. A 17. században keletkezett, ismeretlen szerzőtől származó Comico-Tragoedia moralitás (1646) II. felvonásának rövidített és átdolgozott változata feltehetően ponyvairodalomból került a népi színjátszás repertoárjába. A moralitás a középkorban igen népszerű Akárki drámák családjába tartozik, de azokban a haldokló lelke általában az égbe jut, míg a Lázár-drámákban a gazdag ember lelke a pokolra kerül. Mindezek után arra az elhatározásra jutottam, hogy elkészítem a szentegyházi ördögbetlehemes minél teljesebb dokumentációját.

(Részlet a bevezetőből)