Leírás és Paraméterek
A '80-as években a magyar középkor iránt érdeklődő, a szegedi egyetemen tanuló diákok közül többen egyháztörténeti témák felé fordultak. Tanulmányaik befejezése után a Középkori Magyar Történeti Tanszékhez kötődve folytathatták kutatómunkájukat, de már lehetőséget kaptak arra is, hogy magyar egyháztörténetből először természetesen szemináriumokat, majd az évek múltával előadásokat is tartsanak. A nagy hallgatói érdeklődés ösztönzése nyomán 1990-ben Almási Tibor barátommal együtt, a Soros Alapítvány nagyvonalú anyagi támogatása mellett, igyekeztünk egy átfogó középkori egyháztörténeti képzést kialakítani a szegedi történészképzésen belül. Meghívott előadókkal közösen több új előadássorozatot sikerült beindítanunk és felmerült az egyháztörténeti speciális képzés beindításának lehetősége is, sőt többen egy önálló tanszék előkészítésére is buzdítottak bennünket. A programban résztvevő oktatók fiatal, kezdő kutatók lévén nem rendelkeztek még az intézményesüléshez szükséges tudományos fokozatokkal, így a népszerű és eredményes kezdeményezés nem nyerhetett az egyetem részéről hivatalos elismerést. Az egyháztörténeti oktatás és a hozzá kapcsolódó kutatómunka koordinálása valamint pénzügyi hátterének megteremtése nagyon komoly terheket jelentett, amelyeket Almási Tibor segítsége mellett sem tudtam magam elvégezni. Terveink megvalósítása érdekében szükségesnek tűnt egy, kutatópályára készülő, egyháztörténet iránt érdeklődő tanítványi kör kialakítása, illetve az előírt tudományos fokozatok megszerzése. Az utóbbi fél évtizedben a szerzetesség és a káptalanok történetét vizsgáló kurzusaimat látogató hallgatók közül sikerült egy baráti szálakkal is erősen kapcsolódó tanítványi kört kialakítani. Mindez természetesen nem sikerült volna a Középkori Magyar Történeti Tanszéken és a Történeti Segédtudományi Tanszéken dolgozó kollégáim segítsége nélkül, akik a medievisztika minor szakon tartott óráikkal hozzájárultak diákjaim tudásának gyarapításához. A Kristó Gyula vezetésével működő PhD-képzés pedig a szakmai ismereteik továbbfejlesztése mellett lehetőséget biztosít tanítványaimnak arra, hogy a diploma megszerzése után is egyetemközeiben maradva folytathassák kutatómunkájukat, sőt az oktatásba is aktívan bekapcsolódjanak. Ezzel a csapattal elhatároztuk, hogy szélesebb szakmai körben (Universis quibiis expedit) is meg kellene ismertetni és megméretni eredményeinket. Úgy döntöttünk, hogy a dolgozatokat nem külön-külön folyóiratokban, hanem együtt jelentetjük meg. A kötetben szereplő tanulmányok irányításom - Kőfalvi Tamás szakdolgozatát Almási Tiborral közösen vezettük - alatt készültek és kivétel nélkül szerzőjük első tudományos munkája. A könyv összeállítása kapcsán merült fel, hogy elérkezett az idő a régóta tervezett, sőt valójában már egy jó fél évtizede működő egyháztörténeti kutatócsoport hivatalos megalakítására. Reméljük, hogy a jelen kötet átolvasása után Önt is meggyőztük tervünk jogosságáról és érettnek ítél bennünket egy ilyen vállalkozásra. A kutatócsoport névválasztása - Capitulum - jelzi, hogy tagjai a középkori szerzetesekhez és kanonokokhoz hasonlóan rendszeresen összegyűlve szeretnék megvitatni a feladatokat, a kutató- és oktatómunka problémáit. Másrészt a csoport kiemelt tervei között is szerepel a szerzetesség vizsgálata mellett a kanonokok és káptalanok középkori históriájának bemutatása, így a Capitulum név fejezi ki, itthon és külföldön, legjobban kezdeményezésünk céljait. A Capitulum Középkori Egyháztörténeti Kutatócsoport nevében szíves figyelmébe ajánlom a Capitulum I. kötetet, amelyet reményeink szerint - mint a I. is jelzi - továbbiak követnek majd.
Műfaj | történettudomány |
ISBN | 963-482-240-1 |
Alcím | Tanulmányok a középkori magyar egyház történetéből |
Szerkesztő | Koszta László |
Kiadó | Szegedi Középkorász Műhely |
Kiadás éve | 1998 |
Kötés típusa | Puhatáblás / Kartonált |
Oldalszám | 183 |
Nyelv | magyar |
Méret | B5 165 x 235 |
Tömeg | 314 g |