Budapesti toronyórák története 1889–1909

Takács József 1953-ban született Kunszentmártonban. Közép- és felsőfokú tanulmányait Debrecenben végezte. 1971-ben építőgépész technikusi oklevelet, 1974-ben az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán építőgépész üzemmérnöki diplomát, majd Budapesten végzett tanulmányok után 1980-ban okleveles munkaszervező képesítést szerzett. 1974-től mindmáig egy debreceni gépipari cégnél dolgozik. A magyarországi órásipar és toronyórák történetéről 1990 óta publikál tudományos dolgozatokat, tanulmányokat. A Magyar Katolikus Lexikonnak 1982 óta, az Encyclopaedia Hungaricának 1993 óta munkatársa, illetve társszerzője. Bosák Nándor megyéspüspök felkérésére 1995–1997 között megszer-vezte a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Könyv- és Levéltárat, majd alapszinten rendezte állományát. 1997 tavasza óta e gyűjtemény vezetője. Az ezredfordulón az ő kezdeményezésére került Csury Ferenc egykori híres szegedi órás- és toronyórakészítő mester hagyatéka Szegedre, a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába. Fontosabb toronyóratörténeti tanulmányai: Toronyórakészítők és -kezelők Debrecenben 1770–1830. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve. XVIII. Debrecen, 1991, 37–50. p. Toronyóra-kezelők Esztergomban a XIX. század első felében. Esztergom Évlapjai. 1994, Esztergom, 1994, 221–237. p. Szeged új toronyórái és mestereik 1806–1883. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Studia Historica. 2. Szeged, 1999, 233–284. p. Deutsche Uhrmacher des 18./19. Jahrhunderts in Ungarn. Klassik Uhren. 1999. 4. 44–50. p. „Van már toronyóránk!” Gróf Thorotzkai és a pécsi toronyórák (1907–1913) Tanulmányok Pécs történetéből. 10–11–12. Pécs, 2002, 109–138. p. A budapesti Kármel toronyórája 1903–1908. in: Terézi Kármel. 100 éves a Magyar Rendtartomány [Vörös András szerk.]; Magyar Sarutlan Kármelita Rendtartomány. Budapest, 2003, 164–175., 183–186. p.