Az átmenet bizonytalansága

„Az év utolsó napján a csehszlovák hadsereg két tisztje keresett fel, látogatásuk, viselkedésük, hangjuk a legudvariasabb formákat öltötte. Megadták azt a tiszteletet, ami kijár a vendéglátó gazdának, de finoman értésemre adták, hogy ez már nem Magyarország... vesztett háború és már itt minden a csehszlovákokéi” – írta naplójába Kassa megszállását követően néhány nappal Faragó Ödön színházigazgató, de hasonló sorokat a komáromi, lévai vagy rimaszombati polgárok is papírra vethettek volna. 1918 utolsó és 1919 első napjaiban ugyanis a ma Dél-Szlovákiának nevezett térség, az ott élők legnagyobb döbbenetére csehszlovák megszállás alá került. A jelen kötet elsősorban olyan kérdésekre keresi a választ, hogy a vizsgált régió lakói miként élték meg az őszirózsás forradalom időszakát, hogyan reagáltak a csehszlovák megszállás hírére, miként fogadták a megszállókat, hogyan alakult az új államhatalommal való viszonyuk, vagyis milyen volt az átmenet, amely során Magyarország lakóiból csehszlovák polgárokká váltak.

Simon Attila (1966) történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója, a Selye János Egyetem tanszékvezető docense, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Legújabb kötetében a történelmi Magyarország szétesésének, Csehszlovákia megalakulásának, egyszóval Trianonnak a felvidéki vonatkozásait tárja az olvasók elé, szakszerűen, de mégis olvasmányosan.