Lapszéli jegyzetek. Folyóiratok. I.

Az Arany kritikai kiadás keretein belül négy részre tervezett alsorozat készül Arany János széljegyzeteiből. A kötetek törzsanyagát a nagyszalontai Emlékmúzeumban fennmaradt Arany-könyvtár margináliái képezik, de bekerülnek a magyarországi közgyűjteményekben (MTAK, OSzK) fennmaradt néhány kötet jegyzetei is. A négy részből kettő a periodikumok jegyzetanyagát, kettő pedig a könyvekben található bejegyzéseket fogja tartalmazni. A jelen kötet a periodikumok közül egy összefüggő korpuszt dolgoz fel: az Europa – Chronik der gebildeten Welt című német hetilap 1863–1865 közötti jegyzetanyagát. A német lap az Arany által szerkesztett, s mind a mai napig kevéssé vizsgált és feltárt Koszorú című hetilap legfontosabb külföldi forrását képezte. 1863. január 4. és 1865. június 25. között, két és fél év alatt, a Koszorú 130 számában Arany mintegy 700 külföldi tárgyú, vonatkozású cikket közölt. Van közöttük szépirodalom (novella, vers), értekezés, tárca, tudósítás, kritika, a Vegyes és a Külirodalom rovatban pedig glossza. Az átvételeknek valamivel több mint a fele vegyes forrásból, a többi írás pedig az említett lipcsei lapból származik. A német hetilap 130 száma 1863 januárjától 1865 júniusának végéig néhány kisebb hiányosságtól eltekintve teljes egészében fennmaradt, és 341 cikk mellett található benne jelölés vagy bejegyzés. A jelölt cikkeknek Arany csak mintegy harmadát vette át, közölt ellenben olyan cikkeket, melyeket nem jelölt meg. A Koszorúba így összesen 333 írás került át az Europából, és ezeket Arany – néhány kompilációval – 325 cikkben dolgozta fel. A kijelölt, de át nem vett írásokat is ide számítva, a német hetilapból összesen 554 cikkel dolgozott. A jelölések többsége Arany kezétől származik, találhatók azonban idegen kézre utaló jelek is. A jelen kötetbe minden felsorolt tételt felvettünk: a) a biztosan Arany által szignált, a Koszorúba átvett írást; b) Arany által szignált, de a Koszorúba át nem vett írást; c) bizonytalan (vagy idegen) eredetű jelöléssel ellátott, a Koszorúba átvett írást; d) bizonytalan (vagy idegen) eredetű jelöléssel ellátott, a Koszorúba át nem vett cikket; e) a Koszorúba jelöletlenül bekerült anyagot. Átiratban adjuk az eredeti (gót betűs) német szöveget, annak magyar fordítását (esetenként csak tartalmát), valamint – ha Arany közölte – a Koszorúban olvasható változatot.