Aquincumi csonttárgyak/Bone Objects in Aquincum

A római kori csontfaragványok kutatásának kérdései A Római Birodalom régészeti hagyatékának különösen komplex területe a különböző célra megmunkált agyarból, csontból, szaruból készült tárgyak kutatása. A modern régészeti kutatás metodikája megköveteli az adott területen (provincia, civil település, katonai tábor, vicus, stb.) minden megmunkált és megmunkálás nyomait mutató tárgy összegyűjtését, tekintet nélkül a lelet művészi kvalitására. Ezek után meg kell határozni az egyes lelettípusokat és lehetőség szerint a funkcióikat is tisztázni kell. Ez utóbbi, főleg a töredékek esetében, nem kis feladatot jelent, de mindenképp igyekezni kell a leletek eredeti alakjának és funkciójának rekonstruálására. Az egyes – ma már ismeretlen rendeltetésű – tárgyak felhasználásának kikövetkeztetését különösen megnehezíti, hogy azonos módon kifaragott tárgyaknak egészen eltérő felhasználása lehetett. A felületükön asztragalosz-motívummal kimunkált csontpálcákat használhatták hajtűként, ruhatűző tűként, de ugyanilyen pálcákkal emelhették ki a sűrű, pasztaszerű illatszereket a keskeny nyakú illatszeres üvegekből. A korabeli ábrázolásokon megfi gyelhető, hogy az említett illatszeres pálcákon, esetleg festékek keverésre is használt rudakon mozgatható, mobil csontkarikával akadályozták meg az illatszer vagy festék kézre vagy ruhára történő lecsöpögését. Alakra és méretre ugyanilyen kis korongok voltak a kéziguzsalyokon, orsókon is. Ugyancsak a fentiekkel megegyező koncentrikus körökkel díszített vékony csontkorongokkal játszották a 12-es tábla társasjátékait, de pontosan ilyen koncentrikus körökkel díszített, esztergált körlapok voltak a henger alakú, illatszeres tégelyek tetején és alján is. Az egyformára esztergált vékony csontkorongok esetében tehát máris négyfajta felhasználási módot tudunk identifi kálni.