Leírás és Paraméterek
A veszprémi székeskáptalan a város többszöri török megszállása után 1630-ban ugyan újból megkezdte működését, de csak a 18. század biztosított nyugodtabb körülményeket a kibontakozáshoz. A háborús idők elmúltával a káptalan igyekezett betelepítéssel, a jobbágyi terhek alacsony szinten tartásával segíteni a népességnövekedést. Ennek megindulásával párhuzamosan a testület törekedni kezdett a kiterjedtebb majorsági gazdálkodásra történő áttérésre, amelynek munkaszükségletét a megnövekedett lakosság robotjának emelésével váltotta ki. Mindez egyre inkább felvetette az úrbéres viszony újraszabályozásának igényét, amelynek eredménye a veszprémi káptalan 1727. évi urbáriuma lett. Három évtized elteltével, a megváltozott gazdasági körülmények közepette újabb szabályozás vált szükségessé a testület birtokain. A korábbi urbáriummal ellentétben 1755-ben a birtokok regulációja már vármegyék szerint történt, azaz a Veszprém, Somogy és Zala megyékben található települések jobbágyainak szolgáltatásait rögzítették egy-egy kötetben. Forráskiadványunk e négy úrbéri szabályozás közzétételével a 18. századi egyház- és gazdaságtörténeti kutatásokat kívánja elősegíteni.
| Műfaj | egyháztörténet |
| ISBN | 978-963-88757-7-8 |
| ISSN | 0238-7190 |
| Sorozat | A Veszprémi Egyházmegye Múltjából 24. |
| Szerkesztő | Kálmán Dániel – Mihalik Béla Vilmos – Zarnóczki Áron |
| Kiadó | Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár |
| Kiadás éve | 2012 |
| Kötés típusa | Keménytáblás |
| Oldalszám | 158 |
| Nyelv | magyar, latin |
| Méret | B5 165 x 235 |
| Tömeg | 431 g |