Leírás és Paraméterek
Az Alaptörvény: kartális alkotmányunk Preambuluma elrendelte, hogy szabályait a már nem hatályos történeti (írott és szokásjogi, nem kartális) alkotmány ún. vívmányaival összhangban kell értelmezni. A rendelkezés mint jogintézmény mibenléte, céljának és értelmének homályossága nagy vitát váltott ki a jogtudományban, és komoly kihívás elé állította az Alaptörvényt elsősorban a gyakorlatban alkalmazó Alkotmánybíróságot. Kartális alkotmányunknak a már nem hatályos tételes alkotmányjogi joganyaggal összhangban való értelmezési kötelezettsége szükségképpen vezet részben formális, tehát felesleges, így semmitmondó, részben ellentmondásos jogalkalmazási eredményekhez.
Bevezetés – a történeti alkotmány megjelenése az Alaptörvényben
Magyarországnak 1949-ig történeti alkotmánya volt, ezt követően formálisan, 1989-től pedig tartalmilag is áttértünk a kontinentális hagyományokban kialakult kartális alkotmányra. A kétféle alkotmánytípus viszonya kérdésként az Alaptörvény megalkotásáig fel sem merült. Az Alaptörvényben először a preambulumként elgondolt Nemzeti Hitvallás elvi deklarációként szól a történeti alkotmány „tiszteletben tartásáról”. Ezt követően az Alaptörvény R) cikk (3) bek.-e azonban már jogalkalmazói kötelezettségként írta elő, hogy rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti Hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. Ez új helyzetet teremtett: a rendelkezés értelmezése és alkalmazása elfogadásától fogva komoly vitákat váltott ki, amelyek a mai napig nem jutottak nyugvópontra.
| Műfaj | jogtudomány |
| ISBN | 978-963-508-934-5 |
| ISSN | 1419-8959 |
| Sorozat | Székfoglaló Előadások a Magyar Tudományos Akadémián |
| Kiadó | MTA Könyvtár és Információs Központ |
| Kiadás éve | 2020 |
| Kötés típusa | Puhatáblás / Kartonált |
| Oldalszám | 42 |
| Nyelv | magyar |
| Méret | A5 142 x 200 |
| Tömeg | 67 g |