A Székesfehérvári Belvárosi Plébánia története

Szarka Géza Székesfehérvár kulturális közéletének elismert személyisége volt a két világháború között. A küzdelmes életpályájú szerző 1948-tól a székesfehérvári püspökség könyvtárosaként dolgozott. Jelen műve, A székesfehérvári belvárosi plébánia története, az ott folytatott kutatások eredményeként jött létre 1951 és 1956 között. E kézirat is más hasonló monografikus igényű alkotásokhoz hasonlóan évtizedeken keresztül nem látott napvilágot. Irathagyatékát az elmúlt évek során családja Székesfehérvár Megyei Jogú Város Levéltárában helyezte el. A hagyaték feldolgozása során ismertük meg alaposabban írói munkásságát, s figyeltünk fel e művének várostörténeti jelentőségére. A plébániatörténet vezérfonalát az 1940-es években kiadott, s Vanyó Tihamér által írt A plébániatörténetírás módszertana című munka adja. Ennek szellemében a plébánia történetét a várostörténetbe ágyazza be, a legkorábbi időktől az 1950-es évek közepéig. Tehette ezt különös joggal, hiszen 1777-ig Székesfehérvárnak egyetlen plébániája volt, a belvárosi plébánia, emellett különösen e korai századokban úgy az oktatás, mind a művelődés egyéb területein is a plébániának jelentős kisugárzása volt. Munkája tehát nem korlátozódik a szorosan vett egyháztörténetre, hanem a plébánia mint közösség történetét a várostörténetbe helyezve ismerteti; ezért nem csupán hitéleti és egyházszervezeti, szervezési kérdésekkel találkozhat e kötet olvasója, hanem művelődéstörténeti kontextusba ágyazva követheti nyomon a székesfehérvári római katolikus belvárosi plébánia történetének fordulópontjait, sok esetben mindennapjait is. A szerző munkája elkészítése során a fontosabb egyháztörténeti források mellett a várostörténetre vonatkozó irodalmat is áttekintette, amelyek közül kiemelhetjük a mindmáig városunk monográfiájának számító Lauschmann Gyula Székesfehérvár története című művét, amelyet a szerző kéziratként hasznosított, és épített be munkájába. (Lauschmann Gyula monográfiája 1993–96 között látott csak napvilágot.)

Szarka Géza munkájához két kiegészítő fejezetet csatoltunk. Az első fejezet Szarka Géza írói és közéleti pályáját, irodalmi munkásságát mutatja be, ismertetve irathagyatékát is. A kötet harmadik fejezete pedig folytatja a belvárosi plébánia történetét napjainkig.

(A szerkesztők előszava)