A proletárdiktatúra és előzményei Székesfehérvárott / A román megszállás [hasonmás kiadás]

Juhász Viktor figyelme az elsők között fordult az ipartörténeti források felé. Folyóiratokban, így a Székesfehérvári Szemlében is közölt cikkeket és tanulmányokat. Jelentős közlése volt a Székesfehérvári Szemlében megjelent írása: Adatok a székesfehérvári céhek életéhez a városi levéltárból címmel; foglalkozott a város egyik fontos igazgatási feladatával, a tűzrendészettel, de a városi szőlőkultúra múltjával is. Ezeken túlmenően közölte a levéltárban található címeres leveleket, de foglalkozott Székesfehérvár topográfiájával is. A levéltár első rövid ismertetése is az ő nevéhez fűződik. Munkái közül ki kell emeljük a Magyar Művészetben megjelent, Adatok Székesfehérvár múltjából című tanulmányát, amely a város történetének főbb mozzanatait tárja elénk.

Fontos munkájának tekinthetjük a Fejér vármegye és Székesfehérvár szab. kir. város törvényhatóságainak Almanachja kötetben Közlemények Székesfehérvár 1848. év előtti közigazgatásából címmel napvilágot látott tanulmányát. Ugyancsak ebben az évben publikálta Székesfehérvár szabad királyi város című várostörténeti összefoglalóját. E kötetet a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesülete adta ki. Schneider Miklós megyei főlevéltárnokkal közösen szerkesztette a Magyar Városok és Vármegyék monográfiája sorozatban megjelent, Fejér vármegye című kötetet. E műben több értékes tanulmányt közölt a várostörténet kevésbé feltárt témaköreiből: A székesfehérvári polgári jog és a dekretális eskü és az Adatok Székesfehérvár török hódoltság utáni helyrajzához című tanulmányokat. Ipartörténeti kutatásait az 1930-as években tovább folytatta. Ennek keretében szerzőként közreműködött a Székesfehérvár és Fejérvármegye ipara és kereskedelme Szent István évében című kötetben, amely a város első ipartörténeti összefoglalójaként látott napvilágot.

Legfőbb s egyben önálló munkája azonban ezeket megelőzve, 1927-ben jelent meg a Közlemények Székesfehérvár város történetéből sorozat első köteteként. Sorozat-kiadási tervei azonban nem vezettek eredményre. Tudunk arról, hogy e sorozatban kívánta megjelentetni dr. Lauschmann Gyula Székesfehérvár története című monografikus kéziratát, de az előkészületek ellenére ekkor nem jelent meg. Juhász Viktor munkája: A proletárdiktatúra és előzményei Székesfehérvárott. Függelék: A román megszállás címmel a város kiadásában látott napvilágot. E kötet 1918 januárjától 1919 októberének közepéig kronologikusan mutatja be a város mozgalmas életét. Érdeme, hogy a levéltári forrásokon és a városi sajtóanyagon túlmenően a szemtanú szemével közelíti meg a történéseket, de emellett a kortársak személyes közléseit is megjeleníti, így olyan eseményekről is tudósít, amelyekről más források nem szólnak. E megállapítás a kötetben tárgyalt számos eseménnyel kapcsolatosan helytálló, de a függelékben közölt román megszállás krónikáját még töredékesen is aligha ismerhetnénk munkája nélkül. Könyvének zárógondolataiban szól a levéltári forrásokról, s azok hiányosságairól is.

Részlet Csurgai Horváth József Juhász Viktor főlevéltárnok Várostörténet-írás a két világháború között című,
a kötethez mellékelt tanulmányából