A néphagyomány vonzásában

A néphagyomány vonzásában – Mozaikkockák a magyar néprajztudomány múltjából és jelenéből című kötet Hála József negyedszáz írását gyűjti egybe és egészíti ki rendkívül gazdag filológiai apparátussal. A szerző 1949-ben született a Pest megyei Alagon. 1968-tól a budapesti Magyar Állami Földtani Intézetben dolgozott különböző beosztásokban. 1990-től tudományos főmunkatárs volt egészen a 2011. évben történt nyugdíjba vonulásáig. 1984-től az intézet Országos Földtani Múzeumához tartozó Földtani Tudománytörténeti Gyűjtemény kezelője volt. 1978 és 1983 között elvégezte az ELTE néprajz szakát. 1986 és 2006 között az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszékén is dolgozott másodállásban, illetve megbízott előadóként. Tudományos kutatást az alábbi témakörökben végzett: háziipar, kézművesség, településnéprajz, népi építészet, közlekedés, szállítás, gyűjtögetés, a földtudományok és a néprajztudomány tudomány- és kutatástörténete, a magyarországi bányászat története és néprajza, kőfaragás, ásványok és kőzetek szerepe a népi kultúrában, néphit, népszokások, népmondák. Magyar, angol, német, szlovák és szerb nyelven megjelent publikációinak száma meghaladja az 500-at! Ez idáig több mint 60 olyan könyv jelent meg, amely szerzőként vagy szerkesztőként a keze munkáját dicséri. A Magyar Néprajzi Társaság tagjaként (1978-) az Anyagi Kultúra Szakosztály titkára volt (1988–1991), 2003-tól tagja a választmánynak és 1990 óta szerkeszti a társaság tájékoztató folyóiratát, a Néprajzi Híreket. 2013-tól egyik alelnöke a Honismereti Szövetségnek és 2016-tól szerkesztője az egyesület folyóiratának, a Honismeretnek. A Magyar Néprajzi Társaság Jankó János-díját 1991-ben, míg a Györffy István-díját 2017-ben ítélte Hála Józsefnek.

(Részlet a kötet előszavából)