A neoabszolutizmus és a provizórium kronológiája – A Magyar Korona országaiban (1849–1867)

A neoabszolutizmus és a provizórium kronológiai kötete elsődlegesen a Habsburg birodalom polgári forradalmakat követő egységesítő modernizációjának politika-, kormányzat-, társadalom-, gazdaság- és kultúrtörténeti teljességét és a meghatározó hatalompolitikai tényezők egészét kísérelte meg a kölcsönösen összefüggő események időrendjében ábrázolni a Magyar Korona országaiban. A munkálat az MTA Történettudományi Intézetében 2004-ben Glatz Ferenc kezdeményezésére indult „Nemzeti történelem kronológiában elbeszélve” c. kollektív projekt terméke, amely a magyar történelem kronológiai adatbázisának időbeli pontosítását, tartalmi-tematikai bővítését, földrajzi határainak kiterjesztését, új források bevonását és új ábrázolási eszközök alkalmazását tűzte ki célul. A teljesség igényével készült kötetünk alapját Somogyi Éva hazai és osztrák szakirodalomra épülő feldolgozása vetette meg, amely „Az önkényuralom kora” fejezetcímmel jelent meg Benda Kálmán főszerkesztésében 1982-ben kiadott „Magyarország történeti kronológiája” III. kötetében. A korszak kronológiájának újraírásához az új évezred első évtizedében megnyíló forrásadottságok, a birodalmi törvénylap (Reichsgesetzblatt) és a hivatalos „Wiener Zeitung” digitális hozzáférhetősége, valamint az osztrák minisztertanácsi jegyzőkönyvek közzététele nyitottak teljesen új perspektívát. Ez tette lehetővé a korábbi nyomtatott szakirodalom ellentmondó időbeli adatainak kiküszöbölését, a hiányos tartalmak kiegészítését, új adatok és összefüggések egész sorának feltárását és beépítését. A kötetünkben szereplő kronológiai adatok földrajzi határa „Magyar Korona országai” korjelző elnevezésű térség, amely a szűkebb Magyarországot, az önálló koronaország rangjára emelt Erdélyi Nagyfejedelemséget és Horvát–Szlavónországot, továbbá a külön közigazgatási területként kezelt (de nem önálló koronatartomány) Szerb Vajdaságot és Temesi Bánságot foglalja magában. A szükséges előmunkálatok elmaradása miatt különösen a két utóbbi államigazgatási egység jelentős eseménytényei hiányoztak a magyar történeti kronológiai adatállományból, noha a birodalmi kormányzat és szakbürokrácia e területek igazgatásában és modernizációs intézkedéseiben mindig a szűkebb Magyarországon követett gyakorlathoz viszonyítva járt el, s az ottani események a korszak egészében szoros kölcsönhatásban voltak a magyarországi folyamatokkal. Különös gondot fordítottunk a jelzett földrajzi határok között párhuzamosan zajló nemzetépítések dokumentálására, amelyek a különböző felekezetű egyházakban, kulturális egyletekben, társadalmi összefogással alakult művelődési és muzeális intézményekben bontakoztak ki a nemzeti nyelvű sajtó közösségi nyilvánosságot teremtő általános kiépülésével.