A Nemzeti Színház-kép változásai és változatai a késői Kádár-korszakban

A késői Kádár-korszak, az 1970–1980-as évek politikai, színházi szakmai és társadalmi közgondolkodását jelentős mértékben tematizálták a Nemzeti Színházhoz mint intézményhez és épülethez kapcsolódó elképzelések. A közelmúlt eseményeinek fényében számos olyan kérdés merült fel, amelyekre eddig még nem születtek megnyugtató válaszok.
Milyen mozgatórugók álltak annak hátterében, hogy a Nemzeti Színház épületének sorsa újra és újra bevonódott a politikai diskurzusba, volt-e ezzel célja, és ha igen, mi, a hatalom képviselőinek? Milyen jellegű volt a politikának a Nemzeti Színházhoz való viszony? Milyen szakmai diskurzust folytattak a színház történetében jelentőséggel bíró szereplők? Kikből állt össze a Nemzeti Színház közönsége?
Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ jelen kötet szerzője. A Nemzeti Színház-kép változásainak, a szakma és a hatalom közötti kommunikáció módjának levéltári forrásokon és történeti interjúkon alapuló elemző bemutatását remekül egészíti ki a gazdag archív fényképanyag.