A magyarországi céhes kézművesipar jelvényei

A jelvény szimbólum, valamely tudattartalom, társadalmi tények képekben megfogalmazott, vizualizált kifejezője. Rendszerint valamilyen közösségi összetartozást hirdet. Ilyen közösségi összetartozás - többek között - az egy mesterséget űzők együttese, a nyugat-európai gazdasági és társadalmi fejlődés során a 13-14. században kialakult kézműves érdekvédelmi szervezet, a céhtestület is. A mezőgazdasági termeléstől elkülönülő, már bizonyos piaci körzeteket ellátó ipari termelés jó része Magyarországon is - nálunk a 14. század derekától egészen a 19. század derekáig - a céhrendszer keretein belül bonyolódott le. A magyarországi céhek és kézművesek testületi és mesterségjelvényei tehát kereken öt évszázadot fognak át. Híven tükrözik a céhrendszer vallásos ideológiáját, nemzetközi jellegét, az ipari termelés színvonalát, differenciálódását, a sajátos magyarországi gazdasági és társadalmi fejlődés vonásait: a nagyszámú késői mezővárosi és falusi céh működését és az elvetélt polgári forradalmak következtében megmerevedett, anakronisztikus nemesi-földbirtokosi szemlélet miatt szinte teljesen feledésbe merült egykori kézműves öntudatot.