A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században [2. kiadás]

E könyv a mohácsi csata (1526) és Buda eleste (1541) után három részre szakadt magyar–horvát középhatalom (másként Szent István birodalma) Habsburg Monarchiához csatlakozott része és jogutódja, a Magyar Királyság (azaz a Szent István-i állam) 16. századi működéséről és a közép-európai Habsburg-államkonglomerátumban elfoglalt helyéről, valamint kapcsolatrendszerükről szól. A közel négy évszázados Habsburg–magyar együttélés ezen időszakát a 19. század második felétől sokszor jellemezték az éppen aktuális korszak politikája és ideológiája diktálta előítéletek és mítoszok alapján. A Habsburgok így az 1526 utáni évszázad vonatkozásában is gyakran bukkantak fel a magyar (nemzeti) függetlenség eltipróiként, miközben a Magyar Királyság monarchiájuk gyarmataként vagy törökellenes ütközőállamaként szerepelt.
A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia 16. századi viszonyát e kötetben nem a korábban oly gyakori kuruc–labanc, Habsburg-ellenes, Habsburg-párti vagy gyarmat-nemzeti függetlenség szembeállításban kívánom vizsgálni. A téma eddig csak részlegesen ismert forráscsoportjainak szisztematikus feltárása alapján a sokrétű kapcsolatrendszert mindkét fél oldaláról igyekszem körüljárni. Részletesen feltérképezem a különféle területeken (államszervezet és udvartartás, had- és pénzügyek, közigazgatás és szuverenitás stb.) együtt járó egykori ellentéteket, vitákat, kompromisszumokat és lemondásokat egyaránt.